Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Miközben a termőképesség növelése a nemesítés egyik általános vezérlő elveként szerepel a termelői köztudatban és a közvéleményben is, a növények genetikai potenciáljában rejlő lehetőségek ettől jóval tágasabb teret és kihasználási lehetőséget biztosítanak a termesztés gyakorlati problémáinak kezelésére és megoldására. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása nemcsak plussz hozzáadott értéket jelentenek az egyes új növényfajták kínálatában, hanem aktívan bevonhatók a fenntartható fejlődés és a környezetkímélő gazdálkodás elveinek gyakorlati megvalósításába is.
Többek között erről is beszélgettek a sósszigeti nemesítő állomás, az Istropol Solary Zrt. vezető képviselői, Zalabai Gyula és Csémy Tibor Ján Micovsky földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel a nemesítő állomáson nemrégiben tett látogatása során, amelyet nyílt közvetlen légkör és a tárcavezető részletekre is kiterjedő kifejezett érdeklődése jellemzett. Zalabai Gyula elmondta, hogy a minisztert tájékoztatták az 1952-ben alapított nemesítő cég tevékenységének lényeges momentumairól, emellett igyekeztek úgy bemutatni a nemesítési folyamatot, mint ami fontos tényezője lehet a tárcavezető által is szorgalmazott környezetkímélő, jóval diverzifikáltabb, fenntartható fejlődést biztosító mezőgazdasági termelésnek. Kétségtelen, hogy a nemesítésben a fajták termőképessége továbbra is az egyik meghatározó szempont lesz, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy megvan a lehetőség arra is, hogy a hozamokat ne csak a bemenetek növelésével, nagyobb műtrágya és vegyszeradagok kijuttatásával emeljük, hanem olyan irányba vigyük el a nemesítést, hogy annak kimenetei (rezisztencia, szárazságtűrés) összhangban és felhasználhatók legyenek a tárcavezetés által megfogalmazott célkitűzésekkel. A fent említett szempontok érvényesítéséhez a nemesítés úgy járulhat hozzá, hogy például a célul kitűzött alacsonyabb szintű növényvédőszer-használatot a betegségekkel szembeni kifejezetten rezisztens fajták kinemesítésével és a köztermesztésbe való bevezetésével lehet hatékonyan és gazdaságosan kezelni. Ennek természetesen meg kell teremteni a feltételeit, s itt nem csak pénzbeli támogatásról van szó, hanem akár szervezési szervezeti szinten is meg lehetne például oldani, hogy az ilyen rezisztens fajták a fajtavizsgálati kísérletekben plussz pontokat kapjanak az értékelésnél, ezzel is ösztönözve az elismerésüket.
Szóba került a tárcavezető által szorgalmazott nagyüzemi termelés korlátozásának, a hazai vetési struktúra átalakításának kérdése is. A sósszigeti nemesítő állomás vezetői úgy vélik, a korlátozások és az átalakítás szorgalmazása mellett a hazai feldolgozóipar áldatlan helyzetét is meg kellene oldani, hogy a nálunk megtermelt minőségi gabonát például ne a kombájnoktól közvetlenül vigyük ki külföldre, hanem feldolgozottan, minőségi liszt, vagy késztermék formájában. Azzal ugyanis tisztában kell lenni, hogy a szerkezetváltásban például a zöldségtermesztés esetleges felfuttatása után fellépő 10-20 ezer hektár területigény vélhetően nem fog számottevő változást okozni.
A miniszter úr nem csak formálisan, hanem apró részletekre is rákérdezve élénken érdeklődött a nemesítés egyes fázisai iránt, tette hozzá Csémy Tibor, a tenyészkertünkben tett látogatáson be is mutattuk neki, hogy a mi nemesítési alapanyagaink alkalmasak arra, hogy az említett rezisztencia-tulajdonságokat (ellenálló képességet) tovább fejlesztve egy-egy adott betegséggel szemben ténylegesen ellenálló fajtákat hozzunk létre és vezessünk be a köztermesztésbe. Konkrét példa: öt-hat évvel ezelőtt a gabonatáblákon megjelenő *csak sárgarozsda fertőzés teljesen új helyzet elé állította a termesztőket és a nemesitőket, kicsit a mostani Covid-19 vírushoz hasonlóan a megjelenésekor ott sem volt kidolgozva az ellene való védekezési technológia. Nekünk is meg kellett válnunk jónéhány ígéretes fajtajelölttől, de mára megoldódott a dolog, s ennek keretében szemben rezisztens, újonnan kinemesített fajtáknak is fontos szerepük van. A kiváló rezisztenciának a későbbiekben még fontosabb szerep lehet, lévén, hogy az unió környezetvédelmi és népegészségügyi megfontolásokból fokozatosan egyre több növényvédő szer hatóanyagát vonja ki a forgalomból, ezzel is új helyzet elé állítva a termelőket. Ilyen esetben egy kifejezetten rezisztens búzafajta termesztése lehet a megoldás.
Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi piaci versenyben rendkívül nagy a nyomás a termelőkre is, hogy a versenyképességük megőrzése érdekében a csúcshozamú fajtákat válasszák. Sajnos, a biodiverzitás, a természetes sokrétűség szempontjából a piaci koncentráció következtében a kínálati piac itt is beszűkül. Egyre több nemesítőház kerül a nagyfokú koncentráció eredményeként közös irányítás alá, s ez azzal is fenyeget, hogy a kínált fajták sokszínűsége csökken. Mindezt az unió által készített felmérés adatai is alátámasztják: míg 1985-ben a világ 10 legnagyobb nemesítő cége a vetőmagpiac 10-12 százalékát birtokolta, harminc évvel később a 10 legnagyobb cég már a piac 64 százalékát uralta.
A miniszterrel abban is egyetértettek, hogy a hazai mezőgazdaság potenciális lehetőségeit minél jobban ki kell használni, és elsősorban minőségi termények és termékek hazai előállításával kell a piaci megmérettetésben részt venni. Az Istropol Solary Zrt. kalászos gabonafajtáinak kínálata az említett minőségi szempontokat is figyelembe véve évente megújulva kerül a termelők elé. Idén a koronavírus okozta járvány miatt csak a korlátozások feloldása után szűkebb termelői csoportoknak mutatták be a választékot. Az idei fajtabemutatón 44 fajtát és potenciális fajtajelöltet mutattak be az érdeklődő gazdáknak, köztük 13 már elismert, nyilvántartásba vett búzafajtát, mellettük a fajtavizsgálati kísérletekben 1, 2, 3 éve szereplő reményteljes fajtajelöltet. A fajtakínálattal valójában a termelői igények széles skáláját le tudják fedni érésidő, hozamképesség és minőség valamint speciális igények tekintetében is.
Csémy Tibor ottjártunkkor – a teljesség igénye nélkül – már ismert és bevált sósszigeti búzafajták közül többek között két extra korai érésidejű őszi búza fajtára, az IS Spirellára és az IS Agilisra hívta fel a figyelmet. Mindkettő csúcsminőségű szálkás kenyérbúzafajta, magas szintű fehérjetartalmuk kiváló sikérminőséggel és magas esésszámmal párosul. Ezen kiváló minőségi mutatóik alapján a hazai piacon ebben a kategóriában piacvezetőnek számítanak. Érésidő tekintetében a legkésőbb érő fajta az IS Conditor, amelyet elsősorban takarmánybúzaként vetnek, rendkívüli hozamképessége miatt, egyúttal speciális kekszipari igényeket is kielégítő termést ad. A nemesítés egyik legújabb eredményeit prezentáló búzafajtájuk az IS Dimenzio, amely a nevében is utal arra, hogy új dimenziókat képes megnyitni a búzatermesztésben, és a cég egyik „vezérhajója” lehet az elkövetkező években. Kinemesítésével sikerült optimális arányba hozni a termés minősége és a hozamképesség közötti fordított arányú összefüggést. Korai érésidejű, kiemelkedő termőképességgel rendelkező tar búzafajta, amely kiváló agronómiai tulajdonságai mellett a termőképesség és a kiváló minőség (E 7-8) optimális kombinációja. Erős, alacsonyabb (85-90 cm) szára a megdőléssel szembeni ellenálló képességét garantálja. A kiváló az állóképesség mellett egyúttal magas szintű betegség-ellenállósággal rendelkezik. Plasztikus, jól alkalmazkodó, az ország minden körzetében sikeresen termeszthető fajta. Idén került nyilvántartásba a szintén tar kalászú IS Rubicon, kifejezetten bőtermő, B minőségű takarmánybúza fajta, amellyel a kínálatukat bővítik.
Említést érdemel még két reményteljes fajtajelölt, amelyek idén 3. éve szerepelnek a fajtakísérletekben, és várhatóan jövőre kerülnek elismerésre. Az IS 129 szálkás búzafajta, amely a kínálatunkban már régóta szereplő IS Gordius „javított” változata. Az új fajtajelölt jobb fagyállóság és bokrosodás valamint alacsonyabb szármagasság tekintetében tér el az IS Gordiustól. Az IS 699 szintén szálkás, kifejezetten csúcsminőségű búzafajta, a magyarországi Pannon minőségi kategória etalonjának számító Mv Suba származéka. Minősége mellett kiváló megdőléssel szembeni és betegségekkel szembeni ellenálló képesség is jellemzi.
Az őszi tritikáléból 2 fajta szerepel a kínálatban. Az IS Flavius már régebbi nemesítés, de még mindig állja a versenyt, utódja, az IS Titus, amelyet tavaly regisztráltak, elsősorban a betegség-ellenállóság tekintetében kínál magasabb szintű paramétereket. Emellett néhány további ígéretes fajtajelölt is van a tarsolyukban.
Az őszi durumbúzák jelenlegi választékát 3 köztermesztésben szereplő fajta alkotja. Az IS Karmadur egyelőre a legelterjedtebb a termesztők körében. Az IS Spiradur mellett azonban egy új fajta is bontogatja a szárnyait, az IS Fortidur, amely kedvező tulajdonságai, elsősorban lisztharmattal és a megdőléssel szembeni ellenálló képessége alapján az elkövetkező években vezető pozícióba kerülhet. Rajtuk kívül további fajtavizsgálatban szereplő potenciális fajtajelölt az említett tulajdonságok javított változataival várhatóan már a közeljövőben bővíti a kínálatot.
A tavaszi vetésűek közül az árpafajtákból 2 került említésre. Az Argument kiemelkedő termőképességű és termésstabilitású korai érésű tavaszi takarmányárpa fajta. Szára rövid, megdőléssel szemben ellenálló. Lisztharmattal szemben ellenálló, egyéb betegségekkel szembeni rezisztenciája átlagosnál jobb . A sörárpák kínálatát az IS Maltigo erősíti. Középkorai éréscsoportba tartozik, kiváló malátaipari minőséget adó sörárpa fajta. A lisztharmattal szemben teljesen ellenálló, törperozsda, hálózatos és rinhospóriumos levélfoltosság pedig csak gyengén fertőzi. Szára erős, dőlésre nem hajlamos, magja nagy, jól kitöltött. Osztályozottsága kitűnő és kiváló stabilitást mutat a tavaszi szárazsággal sújtott aszályos években is. Nem véletlen, hogy a brünni kutatóintézet értékelése alapján 8-as osztályú minőségi besorolást kapott. Az sem, hogy újabban egy független osztrák malátagyártó cég élénken érdeklődik iránta.
A zabfajtákat partnerszervezetük, a zólyomi Osivo forgalmazza, a kínálatból az IS Aventis emelhető ki. Képességeire jellemző, hogy a két évvel ezelőtti fajtavizsgálati kísérletekben a kontroll fajták eredményeit 7 százalékkal haladta meg.
A tavaszi búzák kategóriájában található az IS Jarissa, amely az első hazai nemesítésű tavaszi búzafajta, nemcsak itthon, hanem külföldön, főleg Görögországban és a Baltikum országaiban is sikeresen forgalmazzák. Mellette az IS Jariella és az IS Albiola szerepel még a kínálatban, érdekesség, hogy az Albiolának fehér a magja. A tavaszi durumbúzák (IS Duragold, IS Duranegra, IS Durablank) szintén a hazai durumbúza nemesítés úttörőinek számítanak. Intenzív fajták, termesztésbe való besorolásuk indoka, hogy későbbi érésidejük alapján kikerülhetik a szemek minőségét károsító esős időszakot. Tavaszi tritikálé fajta az IS Trivago, amely tavaly került elismerésre, s képességeit a fajtavizsgálati kísérletekben kimagasló eredményekkel igazolta.
Csémy Tibor a nemesítés előtt álló új lehetőségeket és irányokat is számba vette. Többek között szólt az EU-ban egyre növekvő speciális fogyasztói igényekről, amely az ún. funkcionális élelmiszerek iránti keresletben nyilvánul meg, amely elsősorban a szabad gyököket lekötő színes maghéjú búzafajták (kék, lila, sárga) kínálatát érinti. A sósszigeti nemesítő állomás tenyészkertjében szintén megvannak az alapok ezeknek a fajtáknak a kifejlesztéséhez és piacra viteléhez. Ezzel kapcsolatban a miniszteri látogatáskor is szóba hozták, hogy ezek nyilvántartásba vételét valamilyen formában meg lehetne könnyíteni, lévén, hogy nem tömegtermékek. A speciális búzafajták közé tartoznak az ún. Waxy típusú búzák is, amelyek speciális keményitő összetételüknek köszönhetően az előre gyártott és fagyasztott pékipari termékek előállításában kapnak fontos szerepet (kiolvasztáskor nem sérül a belőlük készült tészta struktúrája). És végezetül említést érdemel egy új, indiai eredetű, hozzánk Oroszországon keresztül eljutott gömbölyű magú búzafajta, amelynek legjellemzőbb tulajdonsága, hogy 19-20 százalékos fehérjetartalommal rendelkezik. Ez is szerepel a nemesítési programjukban, akárcsak az új rezisztencia források keresése és az új nemesítési programokba való beépítésük.
Kép és szöveg: szilvássy
