A gyümölcsszedés szabályai

Noha a gyümölcsök érési ideje fontos fajtatulajdonság, a leírt tapasztalatok alapján a legkorábban általában az alacsony növésű fákon érik be a termés, a magoncokra oltott, vagy magasabb fáké később érik. Ugyanakkor az is tapasztalat, hogy a gyenge növekedésű alanyokra oltott fák termése kevésbé jól tárolható, mint a magasabb fákról szedett gyümölcs.

Szeptember az almatermésűek betakarításának fő ideje. Készítsük elő a szedéshez szükséges eszközöket. A szedés időpontjának meghatározásához adhat támpontot, hogy a fák magasságától függően is időzíthetjük a betakarítást.

A gyümölcsfélék érési tulajdonságuk alapján általában két nagy csoportra oszthatók: utánérőkre, és nem utánérőkre. A csemegeszőlő például nem utánérő, ezért csak érett állapotban érdemes leszedni és lehet fogyasztani. Az utánérő fajták, a téli almák és körték, a kajszi és az őszibarack a teljes érés előtt is betakaríthatók, helyesen tárolva így is beérnek. Az almát a szedési érettség állapotában takarítjuk be. Mivel minden fajtának megvan a saját adott jellemzője, az adott fajta akkor válik szedésre éretté, amikor megjelennek rajta a méretre, színre jellemző fajtajegyek. Ilyenkor már a kocsányuk is könnyen elválik. Az érettnek ítélt almát kissé megemeljük, és egyet csavarunk rajta. Ha a kocsánya az ágtól könnyen elválik, már szedhető. Fontos azonban, hogy a gyümölcsöt mindig a kocsánnyal együtt szedjük le.

A gyümölcsfélék szedésénél fontos szabály, hogy a terméseket soha ne esős időben, vagy közvetlenül utána, nedvesen, vizesen, illetve harmatosan szedjük, mert ilyenkor nagyobb a veszélye annak, hogy a termés könnyen megromlik. A forró napsütésben szedett terméseket is az a veszély fenyegeti, hogy a felforrósodott gyümölcs a betárolás után könnyebben megromolhat. A leszedett gyümölcsöt minél hamarabb vigyük hűvös árnyékos helyre, vagy helyiségbe. A szedés közben ügyeljünk arra, hogy ne törjük le a rügyeket, ágakat, ezért inkább létráról, vagy szedőállványról szedjük a termést.

A fákról lehullott gyümölcsöt ne hagyjuk sokáig a földön, hanem lehetőleg naponta gyűjtsük össze, és dolgozzuk fel, vagy semmisítsük meg. A bennük levő fertőzések hordozói, vagy a kukacok lárvái a gyümölcsből igyekeznek minél gyorsabban bebábozódni a földben, s ha ez sikerül nekik, a következő évben újra számolnunk kell a kártevésükkel. A beteg gyümölcsöt szintén szedjük le a fáról, elkülönítve gyűjtsük össze és semmisítsük meg.

A szőlőben gondoljunk a madarak kártételének megelőzésére. Védőhálók kihelyezése révén sikeresen távol tarthatjuk őket attól, hogy helyettünk szüreteljenek. A csemegeszőlőt többnyire közvetlen fogyasztásra szedjük, de eltartására, tárolására is léteznek különböző módok. Ezek egyike a fürtök felaggatása. Erre a nagy bogyójú, ritkább fürtöket adó, később érő fajták a legalkalmasabbak. A fürtöket teljesen érett állapotban, száraz, napos időben kell szedni, le kell csípni róluk a sérült vagy beteg bogyókat, és zsinórra kötve, fejjel lefelé lógatva 80%-os páratartalmat biztosító helyiségben kell felakasztani őket. Ügyelni kell arra is, hogy a fürtök ne érjenek össze. A helyiséget a tárolás során kénszalagok elégetésével két-három hetenként célszerű fertőtleníteni. Egyes írásos források szerint a tőkéről vesszővel együtt levágott fürtök vizes edényben szintén hosszabb ideig eltarthatók. A fürt alatt két-három ízközt meghagyva levágják a vesszőt, a leveleket és a hónaljhajtásokat eltávolítják, majd egy félliteres hosszúkás üvegedénybe helyezik a szárakat, úgy, hogy a fürtök ne érjenek egybe. A vízbe faszénport vagy faszenet és konyhasót tesznek, hogy az algásodást megakadályozzák.      (sz)

About jogazda.com

Cikkajánló

A közvetlen kifizetések feltételei

Az uniós jogrend alapján az előző évek gyakorlatához hasonlóan idén is május közepéig kapnak lehetőséget …