A vetőmag tulajdonságai

A minden növényfaj vetőmagjának génjei hatalmas információtömeget tartalmaznak, amelyek a belőlük fejlődő növény tulajdonságait is meghatározzák. A vetőmag használati értékét az értékmérő tulajdonságok határozzák meg. Ennek megállapításához laboratóriumi vizsgálatokat kell elvégezni előírt mennyiségű minta alapján. Itt vizsgálják a magok tisztaságát, hogy mennyi törött, beteg éretlen, esetleg más növénytől származó (idegen) mag, illetve hulladék (talajszemcse, szárrész, törött mag) van benne. Ha 70%-nál alacsonyabb tisztaságú, illetve karantén gyom (pl. aranka, maszlag) magja van benne, az ilyen vetőmag nem kerülhet forgalomba.

A vetőmagok tasakja tartalmazza az adott növény faj- és a fajtanevét. A tasakon általában többnyelvű ismertető tartalmazza a vetéshez szükséges alapvető ismereteket. Itt szerepel még a vetőmag mennyisége, a fémzárolás ideje, a fémzár, vagy a vetőmag tétel száma, illetve annak érvényességi ideje is, ami a fémzárolás után általában 2 év. Az előző évről megmaradt vetőmag az érvényesség lejárta után is használható, az egyes növényfajok csírázóképességi idejének ismeretében. A felbontott tasakok légmentesen lezárt fémdobozban, vagy üvegben, 10-12 fokon tarthatók el csekély minőségromlással a következő idényig. Kereskedelmi forgalomba csak minősített és fémzárolt vetőmag kerülhet. Ez szavatolja, hogy minden tasakba kiváló minőségű, fajtatiszta és fajtaazonos vetőmag kerül. Védi a fajtának és nemesítőjének hírnevét, és biztonságot ad a termelőnek is. Ebbe a legkülönbözőbb fajtajellegek mellett a kinemesített fajták vagy hibridek egyes betegségekkel szembeni ellenálló-képessége is beletartozik. A nemesítő cégek mind nagyobb hangsúlyt fektetnek a fajták károsítókkal szembeni ellenálló-képességére (rezisztencia), illetve tűrőképességére (tolerancia). Bár néhány jól bevált, konstans fajtából saját használatra magot fognak a házikerti termelők, a fajták engedély nélküli továbbszaporítása tilos. Ez ellen a nemesítők a hibrid fajták előállításával védekeznek, amit a fajta neve mellett F1 jelölés jelez. Ezekből nem ajánlott újrafelhasználásra magot fogni.

A zöldségnövények magvainak átlagos csírázóképessége 80-90%. Ezt a csírázóképességet azonban csak néhány évig őrzik meg, ez az idő növényfajonként eltérő. A csírázóképesség megőrzésének feltétele a megfelelő tárolás. Felhasználásig száraz, hűvös körülmények között kell tartani, nem célszerű hűvös dohos pincékben tárolni a vetőmag tasakokat. A profi magokat és házikerti vetőmagot is a papírborítón belül csíramegőrző fémtasakba csomagolják, ezért a bontatlan zacskóban a vetőmagok jól viselik a szállítás, átrakás, tárolás során adódó szélsőséges körülményeket. A csírázási erély a csírázás gyorsaságának mérőszáma. A gyorsabban csírázó magból kelő csíranövény kezdeti fejlődése is jobb, így a palántakori betegségek kialakulásának esélye kicsi.

Az ezermagtömeg, a sűrűség és az osztályozottság is lényeges és mért tulajdonsága a vetőmagnak. Az utóbbi azért fontos szempont, mert egyforma nagyságú magok géppel egyenletesebben vethetők el, egyöntetűbb a kelés és ezáltal az érés is. Az ezermagtömeg értelemszerűen 1000 darab mag grammban kifejezett súlyát jelenti. Ennek ismerete azért fontos, hogy ki lehessen számolni a szükséges vetőmag mennyiségét adott vetésterületre. Egyes vetőmag-tasakokon nem az ezermagtömeget, hanem egy gramm mag súlyát adják meg. A mennyiségeket grammban, vagy szemszámban tüntetik fel.

A forgalomba kerülő vetőmagot értékmérő tulajdonságai alapján minőségi osztályokba sorolják.

A vetőmagot különböző módon kezelik. A legtöbb vetőmagot csávázzák, azaz a mag felszínét olyan növényvédő (csávázó) szerrel vonják be, ami a mag felületén, illetve közvetlenül a maghéj alatt megtapadó károsítókat elpusztítja. A csávázás korszerű módja az úgynevezett inkrusztálás, amely során a mag felületét növényvédő szerrel átitatott, vékony filmszerű, általában élénk színű (kék, vagy rózsaszín) anyaggal vonják be. A szer a mag talajba jutásakor fejti ki hatását, biztos védelmet nyújt a növény fejlődésének kezdeti szakaszában a palántakori betegségekkel szemben. A vetőgép nem koptatja a mag felszínét, könnyebb a szemenként vetés, mert nem tapadnak össze szemek. Az élénk színnek köszönhetően jól ellenőrizhető a vetés. Az apró magvakat (pl. hónapos retek) rendszerint drazsírozzák, amelytől tömege többszörösére nő, és alakja gömbölyű lesz, így könnyebb a vetése. A hosszú csírázási idejű vetőmagokat előcsíráztatják, így javítják a kelési százalékot és csökkentik a tenyészidő hosszát. A hőkezelés a dughagymánál általános eljárás, amelynek hatására a magszár-kezdemények visszafejlődnek. A szőrős, vagy kapaszkodókkal borított magokat (pl. paradicsom, sárgarépa) koptatják, ami megkönnyíti a szemenkénti vetést. (sz)