A lestyán gyökerei a kemény teleket is átvészelik

A lestyánt elsősorban fűszernövényként használják, az egyik ismert konyhai fűszernek, a „Vegetának” is az egyik alapanyaga. Kevésbé hőigényes, magjai 4-5 oC-on már csírázásnak indulnak. Levelei kissé érzékenyek a fagyra, de a gyökerei a kemény, hideg teleket is átvészelik, és csak ritkán fagynak meg. Fénykedvelő, kevés napfényen a levelei szinte teljesen elveszítik jellegzetes zelleres illatukat. Vízigényes, ezért homoktalajokon inkább ne ültessünk lestyánt. Évelő növény, magassága elérheti akár a 1-1,5 métert.

Helyrevetéssel, palántázással és tőosztással szaporítható. Helyrevetéskor a felásott talajt munkáljuk el és gereblyézzük simára. Mivel évelő, a talaját vetés előtt ajánlott feltölteni a szükséges tápanyagokkal. Ültetés előtt a műtrágyák közül 40 dkg szuperfoszfát, 25-35 dkg kálisó és 20-30 dkg pétisó elegendő 10 négyzetméterenként. Nitrogéntartalmú műtrágyával (4-5 dkg hatóanyag, ez 15-20 dkg pétisónak fele meg) a vegetációs időben 1-2 alkalommal fejtrágyázzuk.

Kelés után, amikor a növények 3–4 levelesek lesznek, kiritkítjuk őket kb. 40 cm-es tőtávolságra. A leveleit minden évben kétszer, nyár elején és ősszel is szedhetjük, de az elsőéves fiatal állományt csak egyszer, ősszel szedjük.

Ha magnak termesztjük, termését a folyamatos érés és a magok pergése miatt több szakaszban takarítjuk be. Ne várjuk meg a teljes érést, hanem amikor a magot tartalmazó ernyők már barnulni kezdenek, metszőollóval vágjuk le őket, és száraz helyen utóérleljük. A száraz levelek összemorzsolva porítva is tárolhatók, a zöld levél pedig ledarálva és besózva. Intenzív aromája miatt zárt edényben tároljuk. (sz-md)

 

About jogazda.com

Cikkajánló

A bor kénezése

Nyilvánvaló tapasztalat, hogy megfelelő tisztaság és gondos kezelés esetén jó minőségű alapanyagból általában kénezés nélkül …