Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Az érett komposzt egynemű, laza szerkezetű, kézzel könnyen morzsolható. Felhasználásakor érdemes átrostálnunk, egyrészt, hogy kiszedjük belőle a nem teljesen komposztálódott növénymaradványokat, másrészt, mert a komposztáló gyakran a májusi cserebogár lárváinak is otthonául szolgál.
A kiürülő ágyások talaját javítsuk fel a megtermelt komposztunkkal vagy szerves trágyával. Néhány cm-es vastagságban egyenletesen szórjuk ki a trágyát, majd ásóval forgassuk bele a talajba. Minél mélyebben tudjuk átforgatni a talajt, annál jobb. Az ásás után ne gereblyézzünk, így nagyobb mennyiségű csapadékot tud felvenni a talaj és a kiemelt hantok a fagy hatására a tél folyamán felaprózódnak.
Az ősz a legjobb időszak a komposztáló feltöltésére. Egyaránt megtalálunk még nitrogénben gazdag, általában zöld színű kerti hulladékot, mint a fűnyesedék (ide tartozik a konyhai hulladék és a kávézacc is), valamint szénben gazdag „barna” hulladékot, mint például a lehullott, száraz falevelek, faforgács, száraz kukoricaszár, sőt, a kartonpapír is. Hogy pontosan milyen arányban érdemes ezeket kevernünk, nehéz meghatározni, mert mindegyikben más-más a szén és nitrogén aránya. Jó eredményt kapunk, ha kb. 5-5 cm vastagságban halmozzuk egymásra a „barna” és „zöld” kerti hulladékot, amit rétegenként néhány lapát földdel érdemes kiegészíteni.
A gyors, hatékony komposztáláshoz szükség van még vízre és levegőre is. Ha van rá lehetőségünk, trágyát is helyezzünk a komposztálóba, ez gyorsítani fogja az anyag érését. Hogy ne rothadjon és penészesedjen a komposzt, rendszeres levegőztetésre van szüksége, ami az anyag átforgatását jelenti. Emellett fontos az is, hogy mindig valamennyire nedves legyen. A komposzt érését a hőmérséklet megemelkedése kíséri. (mikroinfo)
