A házi kertekben leggyakrabban az ún. folytontermő őszi málnát termesztik, amelyet sarjakról nevelnek. Ez a málna a nedves, középkötött, kissé savanyú vályogtalajokat kedveli. Szereti a levegő magas páratartalmát, és a mozgó talajvizet is eltűri. Tápanyagigényes, talajzsaroló növény, ezért telepítésekor gondoskodni kell a talaj tápanyagtartalmának feltöltéséről. A szerves trágyát (istállótrágya, komposzt), ennek hiányában a kálium- és foszfortartalmú műtrágyákat ősszel a talajba kell dolgozni. A nitrogén első felét márciusban, a második részét pedig júniusban juttatjuk ki.
Telepítés előtt a talaját megfelelően elő kell készíteni, fel kell ásni és gyomtalanítani. Évelő gyomokkal (mezei acat, tarackbúza, szulák stb.) fertőzött területre ne telepítsünk málnát. Előtte mechanikai vagy vegyszeres úton gyommentesítsük a talajt.
A sarjontermő fajtákat karós vagy kordonos művelési módban neveljük, és utóbbinál folyóméterenként 8–12 termővesszővel számolunk. Ültetés után a növényt beiszapoljuk és földdel felcsirkézzük (felkupacoljuk).
Az ősszel telepített málna általában könnyen és jól ered.
A málna nem csak tápanyagigényes, hanem vízigényes növény is. A legtöbb vizet az erőteljes gyümölcsfejlődés kezdetén igényli a szüret befejezéséig. Szárazságban hetente öntözzük, nagyobb adagú vízmennyiséggel.
Fagymentes novemberi, decemberi napokon telepíthető, de kora tavasszal is ültethető. A sarjontermő fajtákat novemberben tarrá vágjuk, és a vesszőket elégetjük. Ezzel a művelettel nagyon sok károsítót pusztítunk el vegyszerek nélkül. (sz)