Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A fokhagymán a kártevők közül a legtöbb bosszúságot a fonálférgek okozzák, például a szárfonálféreg (Ditylenchus dipsaci – Háďatko zhubné). A fonálféreggel fertőzött növények sárgulnak, a gyökerek elhalnak, a beteg növényt könnyen ki lehet húzni a talajból, népiesen azt mondják „kikoszosodik a fokhagyma”. Bár ez a kártevő sok növényen károsít, nálunk a vöröshagyma és a fokhagyma leggyakoribb kártevője. Komolyan károsít más hagymás növényeken, például a tulipánon, a jácinton, a nárciszon is. Az ültetőanyag csávázásával, és a 4-5 éves vetésforgó betartásával lehet eredményesen védekezni ellene. Csávázásra a Sulka K 4 %-os oldatát használhatjuk.
Nálunk gyakran előforduló, jelentős kárt azonban csak ritkán okozó kártevő a fokhagymalégy (Fúzavka cesnaková – Suillia lurida.) A kártevő rozsdabarna színű, 8 mm nagyságú légy. A kifejlett egyedek telelnek, és nagyon kora tavasszal, vagy a tél végén már előbújnak. A szakirodalom szerint amikor a hőmérséklet három nap egymás után 10 C° fölött van, már röpülnek. Idén már február elején voltak ilyen meleg napok, meglehet, hogy ez az időjárás már ki is csalta a legyeket. A légy a tojásait igen korán, februártól áprilisig egyesével rakja a kikelt fokhagymára, ezért az őszi ültetésű hagymát károsítja. Mivel a legyek igen korán kezdik a tojásrakást, egyes megfigyelések szerint, ha még nem kelt ki a hagyma, a talajra is lepetéznek. Egy légy átlagosan 60 tojást rak. A kikelő lárva megrágja a leveleket, amelyek görbülnek, fonnyadnak, elhalnak, itt aztán a növények másodlagosan megfertőződnek gombabetegségekkel. A kifejlett lárva 1 cm hosszú fehér nyű, sekélyen a talaj felszíne alatt bábozódik be, évente egy nemzedéke van. A később kelő egyedek bekerülhetnek a tárolóba a hagymafejjel. Védekezni csak a röpülő legyek ellen lehet, amikor a nyüvek berágtak a hagymába, a vegyszerezés már nem eredményes. Ott, ahol betartották a vetésforgót, a fátyolfóliás takarás megvédheti tőle a fokhagymát. A legyek ellen Karate Zeon 5 CS-vel lehet védekezni, a permetezést ajánlott 14 nap múlva megismételni.
Fokhagymalepke – fokhagymamoly (Dyspessa ulula – Drevotoč tigrovaný), hagymakukacnak is nevezik. A kifejlett egyed 2-2,5 cm nagyságú lepke. Az egész testét finom, barna-fehér csíkozású szőrzet fedi, a szlovák elnevezése erre utal. A talajban telel hernyó formában. Áprilisban, májusban röpülnek a lepkék, a fokhagyma szára mellé rakják petéiket. A kikelt hernyók vöröses színűek. A hernyók sokszor a hagyma felszedésekor még a fejben vannak, a hagymagerezdeket rágják. Ahol vannak vadon élő hagymafélék, mindenhol jelen van. Jelentős kárt ritkán okoz, de ha a raktárba kerül a hagymafejben, azt teljesen tönkre teszi. Az előzőtől könnyű megkülönböztetni a színük és az alakjuk szerint, a hagymalégy lárvája fehér nyű, a fokhagymalepkéé vöröses színű hernyó. Vegyszeres védekezés ellene nem indokolt, ritkán okoz gondot, de ha mégis, a fokhagymát szedjük gerezdekre, és így tároljuk.
Hagymaféléken, köztük a fokhagymán is károsít még a hagymamoly (Acrolepis assectella – Molička cesnaková). A kifejlett egyed szintén lepke, a levelekre rakja tojásait, lárvája világoszöld, 1 cm nagyságú hernyó, a levelek belsejében járatokat rág, évente 2-3 nemzedéke is fejlődik.
A hagymaféléken, a fokhagymán is egyre nagyobb mértékben károsítanak a tripszek. A dohánytripsz (Thrips tabaci – Strapka tabaková) a meleg, száraz időjárást kedveli. A kifejlett egyedek 1 mm nagyságúak, a lárvák és a kifejlett tripszek a hagymalevélen szívogatnak, ettől az ezüstösen csillogó színt kap. Szívogatásukkal legyöngítik a növényeket.
A fokhagymagerezdeket károsítja a közönséges gyökératka (Rhizoglyphus echinopus – Roztoč koreňový). A hagymagerezdekben szívogatnak, ettől azok fonnyadnak, barnulnak. A raktározott fokhagymán szembetűnő kárt okoz.
A fokhagymát a fonálféreg ellen kell rendszeresen védeni, a többi kártevő nem gyakori, ennek ellenére fontos ismerni őket, főleg ha nagyobb területen termesztik.
Sedliakné, György Ilona
