A darazsak

A rádióban hallottam a hírekben, hogy egyes helységekben elszaporodott a tőrös darázs, a tűzoltókat, vagy a katasztrófa elhárítókat is riasztották végettük. Az ijedelem fölösleges volt, elmondták, hogy nagyon hasznosak, védett állatok, nem csípnek, tehát az emberre nem jelentenek veszélyt. A fa belsejében élő orrszarvú bogár lárvájába rakják tojásaikat, ott fejlődnek ki. Nagytermetűek, főleg a nőstények, ezért okozott a megjelenésük sok helyen riadalmat. Mivel eddig erről a fajról sosem hallottam, rákerestem, és sok érdekes dolgot találtam róluk, de úgy általánosan a darazsakról is, ebből egy kis ízelítő:

A legtöbb embernek a darázs szó hallatán a nálunk legelterjedtebb darázs, a kecskedarázs (Paravespula vulgaris) jut eszébe, amely az érett gyümölcsök, szőlő, körte megrágásával okoz kárt, a megrágott gyümölcs, az egész szőlőfürt megrothad a rágása nyomán (1 sz. kép / nyitókép).

A darazsak a rendszertani besorolásuk szerint a rovarok osztályába, a hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak. Több családjul van, igen népesek, ezek kb. 2000 fajt számlálnak. Nálunk a legismertebbek a már említett kecske-darázs, a németdarázs és a lódarázs. Társas darazsaknak hívjuk őket, mivel nagy családban élnek. A telet csak a megtermékenyített nőstény éli túl, tavasszal ő kezdi építeni a fészket (2 sz. kép), a kikelő lárvákat is ő gondozza.

A kikelő utódok ezt a feladatot lassan átveszik, és az anya csak a tojásrakással foglalkozik. Az utódaikat más rovarokkal, legyekkel, hernyókkal táplálják. Ebből a szempontból tehát nagyon hasznosak. Amikor a puszpángmolyokat figyeltem, fényképeztem, pár perc lefogása alatt két hernyót elhurcoló darazsat is láttam. Ha lehetőségük van, húst is zsákmányolnak, a kinti kerti grillezésekkor találkozhatunk velük. Az édes italokat, gyümölcsöket a dolgozók a saját energiájuk pótlására használják. Nagyon jó a szaglásuk, ennek segítségével találják meg táplálékukat. Őszre egy-egy család létszáma akár az ezret is elérheti, és ilyenkor az általuk okozott kár már jelentős lehet. A gyümölcsön okozott kár mellett a fájdalmas csípésük miatt harcolunk ellenük. Többnyire nem támadnak az emberre, csak ha a fészküket érzik veszélyeztetve. Veszélyesek akkor is, ha a szánkba kerülnek a gyümölccsel, vagy üdítővel. Nagyon kell ügyelni, és a gyerekeket is megtanítani arra, hogy a kint hagyott pohárból csak az alapos megvizsgálása után szabad fogyasztani, a gyümölcsbe beleharapni.

A darazsak közé nagyon sok magányos darázs is tartozik. Termetük karcsúbb, kisebbek, vannak köztük egész aprók is. Fészküket sárból, agyagból készítik (3 sz. kép), befészkelnek sárfalakba (4 sz. kép), növények száraiba, repedésekbe. Ilyen például a kürtősdarázs. Fészkét vályogfalba készíti, majd a bejárat fölé kürtőt épít (5 sz. kép). A fészekbe rengeteg hernyót, különféle rovart, rovarlárvát hord, majd belepetéz, és beragasztja a fészket, és új építésébe kezd. A kikelt lárva a behordott rovarokkal táplálkozik.

Növényvédelmi szempontból az egyik legjelentősebb család a fürkészdarazsak családja. Nagyon elterjedtek, az egész földkerekségen megtalálhatók. Specializálódtak, vagyis egy-egy faj hernyókat, más levéltetveket, poloskákat támad. Vannak olyanok, amelyek a hernyó felszínére rakják a tojásaikat, a kikelő lárvák pedig kívülről fogyasztják a gazdaállatot, ügyelve arra, hogy a létfontosságú szerveket ne pusztítsák el addig, ameddig rajta ki nem fejlődnek.  Sok fajnál a pár milliméteres nőstény darázs sokkal nagyobb célszervezetbe, hernyó belsejébe rakja petéit, amelyből sok, száz, vagy annál is több kis fürkészdarázs fejlődik ki (6 sz. kép).

A levéltetveknek is megvannak a maguk fürkészdarazsai, a gazdaállatba rakott tojásból kikelő lárva felemészti annak testét, és csak a külső burka marad. A tojásparaziták közül a kukoricamoly ellen egyik fajt (Trichogramma) már nagyüzemileg is használják. A kis darázs apró, 0,5 mm, 2000 egyedet tartalmazó kapszulákat a kukoricamoly tojásrakásának kezdetén kell kirakni. A kikelő fürkészdarázs rögtön keresi a tojásokat, amelyekbe belepetéz, így azokból már nem hernyó, hanem fürkészek fognak kikelni. Mivel élő szervezetekről van szó, nagyon fontos a jó időzítés. Amikor az elvárt eredmény elmarad, az azért van, mert a moly tojásrakása és a kihelyezett fürkészek kiröpülésének ideje nem volt összhangban. Ez a peteparazita ezenkívül más hernyók, gyapottok bagolylepke ellen, babban, csemegekukoricában, paprikában, paradicsomban is használható.

A fürkészdarázs lárva, vagy bábállapotban telel, felnőtt egyedei virágporral, nektárral táplálkoznak, ezért virágfüggők. Kedvelik az ernyősvirágzatúakat, fészkes virágzatúakat. Amennyiben kedveskedni akarunk nekik, támogatni a megtelepedésüket, ültessünk ilyen, nektárban dús virágokat haszonnövényeink mellé. Az Európa unió által a mezőgazdaságba bevezetett zöldítési programnak is egyik célja az lenne, hogy a hasznos rovarok elszaporodását segítő növényfajokban gazdag ugarok, parcellaszélek szaporodjanak. Növényvédelmi szempontból nagyon hasznosak, rengeteg kártevőt pusztítanak el, vagy tulajdonképpen a szaporodásukat gátolják, ezzel nagymértékben egy egyensúlyi állapotot tartanak fenn a természetben. Sajnos a rovarölő szerek nagyon sokat elpusztítanak belőlük, főleg a kontakthatású, piretroid készítmények.

Mivel a címben a darázs szó szerepel, azért meg kell említeni, hogy tartoznak ide nagy károkat okozó kártevő darazsakat is, mint a levéldarazsak, a repcedarázs, fekete- sárga szilvadarázs, körte-, alma-gyümölcsdarázs is. (A szerző felvételei)

Sedliakné György Ilona