Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A torma kifejezetten alkalmazkodóképes évelő növény. A legkeményebb teleket és a nyári meleget is jól bírja. Fényigénye nem nagy. Még a félárnyékos helyen is terem. Vízigénye közepes, tápanyagigénye viszont nagy. A mélyrétegű, humuszos talajon fejlődnek hosszú és vastag rizomái. Házikertekben évelőként félárnyékos helyeken 4–5 évig termeszthető. Több ideig tartva egy helyen, gyomosítja a kertet.
Jellegzetesen csípős, mustárolajhoz hasonló, nyálkahártya- és könnymirigy- ingerlő zöldségnövény. Ízesítőként az erjesztett savanyúságok készítésénél is nélkülözhetetlen. Fogyasztásra készen is forgalmazza az élelmiszeripar. A népgyógyászatban mézzel vegyesen a tüdő és a légzőutak kezelésében használják. Jelentős a C-vitamin tartalma.
A torma szaporítása talpgyökerekről vagy gyökértörzsdarabról (fejdugvány) végezhető. A telepítésre kijelölt helyet 30-40 cm mélyen forgatjuk. Ha előveteménye nem volt trágyázva, jól érett istállótrágyát vagy komposztot dolgozunk bele a talajba. Készítsünk 25–30 cm magas bakhátakat, egymástól 70–80 cm távolságra.
Vastagabb és oldalgyökérmentes tormát kapunk, ha július-augusztusban megbontjuk a bakhátakat, és a torma oldalgyökereit ledörzsöljük egy durva zsákdarabbal, vigyázva arra, hogy a talpgyökereket ne sértsük meg. A bakhátakat eredeti formájuknak megfelelően visszaalakítjuk. Szárazság esetén beöntözzük és tápoldatot vagy műtrágyát (N hatóanyagot) adunk az erőteljesebb növekedéshez.
A tormát késő ősszel, a fagyok előtt szedjük. A visszamaradó talpgyökerekből a következő évben újabb tormatermés fejlődik. Rendszerint igen sűrű állomány alakul ki, ami ritkításra, gondozásra szorul. Ne tartsuk az ültetvényt 4–5 évnél tovább egy helyen.
A rizomákat tisztítás és lombtalanítás után 1–2 kg-os kötegekbe csomagolva a pincében homokban tároljuk, hogy ne száradjanak össze. A jó minőségű torma legalább 25 mm vastag és 22–25 cm hosszú. Ilyen termést csak az első évben nyerhetünk, ezért árutermelésre a tormát évente kell ültetni, feltétlenül bakhátasan. (sz)
