Magas ágyás építése

A magas ágyás egy talajszint felett elhelyezkedő, ebből kiemelkedő mesterségesen kialakított fából, téglából, esetenként műanyagból készült kerettel körbehatárolt termőhely, amelyet elsősorban a zöldségtermesztők használnak. A magas ágyást rendszerint komposzttal, földdel és trágyával töltjük fel, így megfelelő talajminőséget biztosítunk a növényeknek. A különféle, több rétegben elhelyezett szerves anyagok bomlása hőt termel, ami főleg a tavaszi időszakban kedvező a beültetett növényeknek. Ráadásul a felmelegedett talajba korábban is ültethetünk.

Legnagyobb előnye a praktikusságában rejlik. Egyrészt nem kell hozzá nagy terület, akár pár négyzetméteren is kialakítható. A magasított ágyás kényelmesen művelhető, nem kell mellette guggolni, hajolgatni, térdelni. Kifejezetten előnyös az idősebb kertészeknek, de akár testi fogyatékkal élőknek (például tolószékeseknek) is alternatívát nyújt. A kerete leggyakrabban fából készül, de kialakíthatjuk téglából, térkőkockából, vesszőfonatból vagy akár fémből, ill. betonból is. A hozzá való alapanyagokat megvásárolhatjuk, vagy meglévő fennmaradt, esetenként kidobásra szánt anyagokat környezettudatos módon használhatjuk fel erre a célra. Emellett a kertészeti szaküzletekben,  webáruházakban is számos előre gyártott egyszerűen összeszerelhető magas ágyást vásárolhatunk. A műanyagból készült magasított ágyásokat leginkább kisebb helyiségekbe, teraszokra ajánljuk.

Az emelt ágyás magasságát, szélességét, hosszát és formáját egyéni megfontolás alapján alakítjuk ki. Formája általában téglalap, vagy négyzet alakú, de építhető akár L, vagy U alakban is. Elhelyezésének alapvető szempontja, hogy ne árnyákba, hanem kifejezetten napsütötte területre helyezzük el.

A szabadföldi műveléshez hasonlóan szinte bármit ültethetünk az emelt ágyásba, a legjellemzőbb felhasználási területe azonban a zöldségtermesztés. A keretet rétegesen, akár különféle kerti és háztartási hulladékokkal (általában hamuval, komposzttal, trágyával, virágfölddel) is fel lehet tölteni.

A legalsó rétegbe nehezebben bomló anyagot, lehetőség szerint kisebb-nagyobb gallyakat helyezzünk el. Ezt megelőzően tanácsos a talajt vakondhálóval is lefedni. A második rétegbe a könnyebben lebomló, különféle kerti hulladékokból álló gyakorlatilag félkész komposzt kerülhet. Többek között az összegyűjtött füvet, szalmát, lombokat is ide rétegezzük. Ezt a réteget kiegészíthetjük gyeptéglákkal is. A következő réteget a hagyományos komposzt és az állati trágya keveréke képezi. Komposztot vásárolhatunk is, de a saját magunk által előállított komposztot is felhasználhatjuk. A legfelső rétegként virágföldet terítünk el, ebbe vetjük és ültetjük a termeszteni kívánt növényeket.

A magas ágyásban különböző zöldségféléket – főleg olyanokat, amelyeknek nincs túlságosan nagy helyigényük -, gyógy- és fűszernövényeket, virágokat, esetenként a növénytársítások elvei alapján ún. védő növényeket is termeszthetünk. A kész ágyásba már március elején el lehet kezdeni a hidegtűrő zöldségfélék magvetését, (sárgarépa, hónapos retek, mezei saláta, zöldborsó, spenót, sóska). Ezeknek a magja már 3-4 C fokon csírázni kezd, és a csíranövényben az átmeneti kisebb fagyok sem tesznek kárt. Ha nagyobb fagyokra kell számítani, akkor ajánlatos a magas ágyást éjszakára fóliával letakarni. Mivel fontos, hogy a magas ágyás talaja ne száradjon ki, gondoskodnunk kell a rendszeres öntözésről, illetve a kipárolgás korlátozása érdekében a növények köré mulcsot terítünk. Egyúttal ügyelnünk kell arra is, hogy a magas ágyás talaját lehetőleg évente cseréljük és megújítsuk. (sz – forrás: kreatív farmer)