Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Ha a kertünkben szeretnénk minél korábban sárgarépát szedni, a korai vetéshez lehetőleg rövid, vagy félhosszú fajtákat érdemes ültetni. Februárban a vetőmagot csak ott érdemes elvetni, ahol humuszban gazdag napos fekvésű homoktalajokba, nem túl mélyre tudjuk vetni. Az előkészített, porhanyós földbe ajánlott ún. vetőléc segítségével kialakítani a sorokat – vetőbarázdát, amit egy vékony lécet élére állítva hozhatunk létre. A korai vetésnél az is fontos, hogy a magok ne túl mélyre kerüljenek a talajba, a vetőléccel kb. 0,5 cm mély barázdákat készítünk, ezekbe szórjuk ki a magokat. A megfelelő vetési mélység betartása fontos, mert ha túl mélyre vetjük a magokat, akkor azok sokáig maradnak a talajban, megduzzadnak és akár el is rothadhatnak. Mielőtt betakarnánk, a sorokba jelzőnövény magjait is elszórhatjuk, általában retket, vagy salátát használnak erre a célra, ezeket elegendő ritkán, kb. 8 cm-es távolságra vetni. Takarás után az ágyás talaját hengerezzük le. A korai vetést ajánlott fátyolfóliával, vagy lyuggatott fóliával is letakarni, amelyet léckeretre szerelve tehetünk az ágyásra. (sz)
A hagyma és a sárgarépa együtt
Megfelelő időjárás esetén a hónap végén a hagyma vetőmagja is elvethető. A növény jó hidegtűrő, magja már 2-3 oC hőmérsékleten kicsírázik, aminek azonban fontos feltétele, hogy jó előkészített aprómorzsás magágyba kerüljön. A vetőmagot lehetőleg 1 cm-nél nem mélyebb sorokba vetjük, itt is ajánlott jelzőnövényt adni hozzá a sorokba.
A sárgarépa és a hagyma párosítása akár egy ágyáson belül is megtörténhet, a növények vetőmagjait soronként váltogatva elsősorban az egyes növényeket károsító hagymalégy és a sárgarépalégy elleni kölcsönös védekezés feltételeit teremtjük meg. A két növény ugyanis kölcsönösen távol tartja egymás kártevőit, ami segít az ellenük való védekezésben, illetve károsításuk mérséklésében. (sz)
