Kajszi-levéltetű

Már tíz évvel ezelőtt, 2012-ben is megfigyelhetők voltak levéltetvek a kajszin, de 2016 tavaszán már nagyon erős volt a fertőzés. A szakirodalomban nem volt utalás arra, hogy a kajszinak lenne ilyen erős fertőzést okozó levéltetűje. Csak tavaly láttak napvilágot az első hírek erről az új kártevőről.

A kajszi-levéltetű– Myzus mumecola – Japánban és Kínában őshonos faj, Európában először Olaszországban igazolták a jelenlétét, 2016-ban. Magyarországon csak 2020-ban azonosították. A szakértők azonban úgy vélik, hogy már 2018-ban is jelen lehetett, vannak ugyanis erre utaló fényképek. Vagyis azt nem tudni pontosan, hogy mikor kerülhetett erre a vidékre, az azonban bizonyos, hogy 2021-benmár szinte minden kajszibaracklevélen meg lehetett találni. Őshazájában nem olyan elterjedt, jelentéktelen kártevő, nem is nagyon foglalkoznak vele.

A kajszi-levéltetű 2-3 mm hosszú, világoszöld színű tetű. Ősszel az utolsó nemzedék a hajtáscsúcs rügyeire rakja a petéit, ezekből kelnek tavasszal a nagyobb testű, úgynevezett ősanyák. Ezek utódai igen gyorsan szaporodnak. A növény nedveit szívogatják, ezzel a levelek sodródását okozzák. Olyan nagy mennyiségben vannak jelen, hogy a fiatal hajtás torzul, a csúcsa pedig le is szárad. Az ilyen erősen fertőzött fákon torz termés fejlődik, a levelek idő előtt lehullnak. A fák nyáron új hajtásokat növesztenek, ezzel besűrűsödik a korona, a fa pedig legyöngül.

Komoly gondot jelent az a tény is, hogy a szilvahimlő vírusát terjesztik. Elég egyetlen fertőzött tetű szívogatása ahhoz, hogy a fa megbetegedjen. A szilvahimlővel fertőzött fák ugyan nem pusztulnak el, de ízetlen, deformált gyümölcsöt teremnek.

Júniusban szárnyas egyedek jelennek meg, és elvándorolnak, jelenleg még ismeretlen lágyszárú növényre. Ott frissebb, számukra jobb növényi nedveket szívogathatnak. Ősszel aztán újra megjelennek a szárnyas nőstények, amelyek visszaszállnak a kajszibarackra, és a hajtások csúcsán levő rügyek mellé rakják a tojásaikat. Úgy látszik, itt Európában jobb feltételek vannak számukra, ezért szaporodtak el ilyen gyorsan, és a kajszi jelentős kártevőjévé váltak nálunk. A jó környezeti tényezőket és táplálékot kihasználva egy évben akár 10–15 nemzedéke is kifejlődhet.

Januárban lemetszettem egy kb. 30 cm hosszú ágat a kajsziról. Az ág összes rügye – 26 – mellett találtam tojásokat, néhol többet, néhol kevesebbet. Nem állítható, hogy ez biztosan kajszi-levéltetű, de mivel a fa a múlt évben is erősen fertőzött volt, a tünetek alapján sejthető, hogy ennek a kártevőnek a tojásai voltak az ágon.

Új kártevő megjelenése a növényvédelemben mindig újratervezést jelent. A levéltetvek ellen védeni kell a kajszit.

Szlovákiában nincs külön engedélyezett szer a kajszira levéltetvek ellen, itt a gyümölcsfákra regisztrált szerek használhatók, ezek közül is csak a Movento 100 SC, a Pirimor 50 WG és a Neemazal-T/S (ez kiskereskedelmi csomagolásban is). Ez viszont azt jelenti, hogy nem lehet különösebb szerrotációt alkalmazni, ami pedig az ilyen soknemzedékes kártevőknél igen fontos lenne. Azoknak a termelőknek, akik kötelesek vegyszerezési naplót vezetni, nagyon oda kell figyelniük, hogy a vegyszer bejegyzésénél csak azt a kártevőt írhatják be, amire a vegyszert hivatalosan engedélyezték. Figyelni kell erre az ökológiai termesztésben is, ahol a kertészeknek a télvégi olajos lemosó permetezés és a káliszappanos permetezés javasolt az áttelelő, és a fiatal, kikelő egyedek ellen. De itt is csak a használati utasításban megjelölt kártevőket tüntethetik fel. Kiskertekben igen fontos lesz a tavaszi permetezés (Predjarný postrek) alkalmazása a frissen kelő tetvek ellen. Nagyon fontos azonban, hogy ne permetezzünk túl korán, hanem várjuk meg a tetvek kelését, mert akkor a leghatékonyabb a permetezés. (Magyarországon a Pirimor és a Karate Zeon 5 CS) szereket ajánlják.

Kép és szöveg: Sedliakné György Ilona