A gyógynövények természetes szárítása

A gyógynövények legegyszerűbb feldolgozási, tárolási, tartósítási formája igen nagy szakértelmet igénylő munka. Szakszerűtlen szárítási feltételek esetén a legjobb minőségű gyógynövényből is értéktelen drog származhat. Ezért a szárítás ideje, hőfoka, a levegő páratartalma mind befolyásoló hatású, és azoknak a növény sajátosságaival megfelelő összhangban kell lenniük. A legtöbb betakarított gyógynövény magas – 75–80% – víztartalmú, a szárítás feladata ennek lehetőleg legrövidebb idő alatti elpárologtatása.

Gyakorlati megfigyelések szerint a roszszul szárított, a megengedettnél (8-12%) magasabb nedvességtartalmú drog raktározás közben könnyen megromlik, penészedik, befülled, és használhatatlanná válik. A nyers növényi rész szárítását úgy kell elvégezni, hogy a hatóanyag-tartalom és a természetes szín a szárítás után is megmaradjon. Korábbi évtizedben ismert volt az ún. „hideglevegős” (ventillációs) szárítási mód, melynek feltétele a nagytömegben betakarított, előfonnyasztott drog volt.

Természetes szárítás – A gyógynövények használatával egyidős ez a módszer. Legegyszerűbb formája a termőhelyen levágott vagy leszedett növények közvetlen napon történő szárítása. Főleg a gyökérdrogok szárításánál gyakori. Másokat, így a levél- és virágdrogokat többnyire naptól védve, árnyékos, de szellős helyen szárítsuk. Az időjárás káros hatásának ellensúlyozására, így elsősorban a csapadék, napfény kikapcsolására különböző szellős, de védett helyiségek, padlások, pajták használhatók, ahol a szárítást az állandó légmozgás biztosítja fűtés nélkül.

Védett helyen történő szárításnál különösen célszerű a „szárítókeretek” használata. Így a szárítóhelyet jobban ki tudjuk használni, és a drog is jobb minőségű lesz. Az egymásra helyezett keretek között a levegő állandó mozgása biztosított, ezáltal a keretekre vékony rétegben leterített növényi részek egyenletesen és gyorsan száradnak. Szárítás közben a növényi részeket legtöbbször forgatni sem kell, így azok nem törnek. A szárítókeretek 2×1 méter vagy 1×1 méter méretben lécből készülhetnek. Erre rozsdamentes, sűrű szövésű fém vagy műanyag szövetet erősítünk, alája merevítésnek drótot húzzunk kerettől keretig – lehetőleg – „V” alakban. A keret sarkaira átlósan felszegezett sarokerősítő lécek egyben a keretek egymásra helyezésekor a szabad levegőmozgást is biztosítják. A szárítókereteken fémszövet helyett nedvszívó anyag pl. „molinó” használata – gyakorlati szakemberek szerint – nem ajánlatos.

A tökéletes szárítás érdekében a növényi részekből négyzetméterenként a következő mennyiségeket helyezzük el:

  • virágból:              0,5 kg
  • levélből és leveles szárból: 1–2 kg
  • kéregből és gyökérből: 2–2,5 kg

A szárítási időtartam a növényi résztől, a szárítás helyétől, módjától és az időjárástól függ. Leggyorsabban a virágok, levelek, leglassabban pedig a gyökerek és húsos termések száradnak. (ll-arch)

About Jó Gazda

Cikkajánló

A közvetlen kifizetések feltételei

Az uniós jogrend alapján az előző évek gyakorlatához hasonlóan idén is május közepéig kapnak lehetőséget …