Fehér patkány (Rattus norvegicus)

A vándorpatkány elsősorban kísérleti célokra kitenyésztett albínó változata, de egyre több helyen a díszesebb, foltos szőrzetű egyedeit is tenyésztik. Az emberek viszolyognak a patkányoktól, mert nevük említésekor azonnal a bűzös csatornák, szeméttelepek, elhanyagolt épületek, terménytárolók kártékony, betegségterjesztő rágcsálóinak képe jelenik meg előttük. Pedig a terráriumban, higiénikus környezetben tartott fehér szőrű, piros szemű patkányok igen tanulékony, a gondozójukat felismerő, barátságos jószágok, melyek hamar megkedveltetik magukat. Az Egyesült Államokban például egyre népszerűbbek.

A fehér patkányokat ugyanolyan eleséggel táplálhatjuk, mint az egereket. A modern tenyészetekben csak granulált patkánytápon tartják őket, ami megfelelő arányban tartalmazza az állat egészséges fejlődéséhez szükséges anyagokat. Tiszta ivóvíz mindig álljon rendelkezésükre.

A kifejlett patkány törzse 20–24, farka 18–22 cm hosszúságú – ennek megfelelően két-három felnőtt példányt számítva terráriumuk alapterülete legalább 100×50, magassága pedig 80 cm legyen. Almozáshoz száraz növényeket használjunk, mint füvet, kendert, lent és megfelel a pálmarost is. Búvóhelyet is biztosítsunk számukra, melynek egyik oldala bejárati nyílással, teteje pedig vészkijárattal van ellátva.Szaporításukhoz több nőstényhez csak egy hímet engedjünk. Egy ellés alkalmával a nőstény leggyakrabban hat-tizenkét utódot hoz a világra, de esetenként számuk ennek akár a kétszerese is lehet. Az ivadékot tizenöt napos koruk után elkezdhetjük etetni szilárd eleséggel – ekkor el is választhatjuk őket anyjuktól, melyet mindjárt visszaengedhetünk a hímhez. A fiatalok tíz-tizenkét hetes korukban már tenyésztésbe foghatók.

Sztrecskó Rudolf

About Jó Gazda

Cikkajánló

A közvetlen kifizetések feltételei

Az uniós jogrend alapján az előző évek gyakorlatához hasonlóan idén is május közepéig kapnak lehetőséget …