Bio, vagy nem bio?

Most akkor éjjel permeteznek a biotermelők, vagy csak átverés ez a egész? Kérdezik sokan, pedig a válasz egyértelmű: az ebben a rendszerben gazdálkodó termelőket rendszeresen és gyakran véletlenszerűen is ellenőrzik, sőt, ma már  a szermaradványok is  könnyen kimutathatók a termékekben. Ennek ellenére máig terjednek az ezzel kapcsolatos különböző tévhitek.

Ugyanakkor a minap azt hallottam az egyik termelőtől, hogy neki lassan már kényszerből kell áttérnie a biotermesztésre, mert a hagyományos vegyszereket valaki vagy hamisítja, vagy kilopják belőle a hatóanyagot, mert hiába dupláz, a permet még így sem működik! Ráadásul alig maradt hatékony vegyszer a forgalomban, hiszen az utóbbi időben fokozatosan mindent betiltanak. Ő úgy véli, akkor  inkább nem is fog semmivel sem permetezni, és így majd bioterméket fog árulni. Van azonban ennek is egy kis hátulütője: ma már annyira túlnemesítették a növényeinket, hogy nem lehet őket kezelések nélkül megvédeni! Attól, hogy egy zöldséget nem permetezünk, az még nem lesz bio, legfeljebb csak vegyszermentes – ha egyáltalán lesz termése. Sőt, az is tény, hogy egy biotermékként árusított áru szinte biztos, hogy volt permetezve, csak nem szintetikus vegyszerrel! Nem árt tehát, ha megpróbáljuk tisztázni ezeket a fogalmakat.

Az előzmlnyekről egy kis történelemi ismertető: a 20. század 70-es éveire az európai mezőgazdaság elérte azt a fejlettségi szintet, hogy a mezőgazdasági termékekből bőségesen fedezni tudták a fogyasztói szükségleteket. Már nem az igények kielégítése okozott problémát, hanem a megtermelt felesleg elhelyezése. Éppen erre az időszakra szelídült meg a hippi mozgalom, a maga természetet és természetességet szerető filozófiájával. A társadalom elfogadta ezeket a nézeteket. Az emberek kezdtek idegenkedni a mesterségesen felfújt, agyonvegyszerezett termékektől. A DDT rovarirtó esete pedig igazolta, hogy a mesterséges vegyszerektől való a félelem nem is olyan alaptalan. Minden adott volt tehát egy új, pontosabban a legősibb termelési irányzat fejlődéséhez. Ez az irányzat a biogazdálkodás, illetve a biotermelés A köztudatba leginkább ezen a néven vonult be a fenti irányzat. Ezen kívül használják még rá az organikus valamint az ökológiai termelés kifejezéseket is. Néhány országban, pl. Ukrajnában az ökológiailag tiszta termelés, valamint ökológiailag tiszta termék néven ismert ez a fogalom. Azonban ezeket a megnevezéseket csak nagyon szigorú feltételek mellett szabad használni egy-egy termékre. Állami törvények szabályozzák ennek feltételeit. Tilos bárminemű természetidegen anyagot, vegyszereket használni a termés folyamán. A szigorú rendszabályok nem csak a növényvédelemre vonatkoznak. Hasonló szabályok korlátozzák a műtrágyák, gyomirtó szerek, használatát is. Ezen kívül még számtalan, a termelési technológia szinte minden mozzanatát szabályzó előírást be kell tartani. Az integrált termelés már másról szól, van aki úgy definálja mint helyesen használt vegyszeres termelés, szóval nincs semmi köze a bio termeléshez. A „vegyipari mezőgazdaság” és a „vaskalapos bio” között az integrált mezőgazdaság próbálja megtalálni az arany középutat. Ennek a kompromisszumnak a lényege az, hogy nem mond le teljesen a korszerű növényvédelmi és tápanyagellátási módszerekről, de a szermaradvány-értékek az élelmezés-egészségügyi szabályokban előírt mérték 10%-a alatt kell hogy legyen. Egyszerűbben fogalmazva a megengedett szint egytizede alatt kell hogy legyenek a vegyszermaradványok értékei. Az integrált növényvédelemben is szigorúan elő van írva, hogy mely szereket szabad használni, de ez a zöld lista bővebb, mint a bio-termesztésben használható. Korlátozott mértékben, de engedélyezve vannak szintetikus növényvédő szerek is. A hatékony növényvédelmet a megfelelő vetésforgó betartásával, fajtaválasztással, tápanyagellátással, biológiai növényvédelemmel, stb. igyekeznek megoldani, elég szép sikerrel. A korszerű gazdaságokban, ahol bevezették az integrált módszert, a termés minősége, mennyisége, de még az önköltsége is versenyképes a hagyományos vegyszerfaló mezőgazdasággal szemben. Szinte már csak a szigorú ellenőrzési procedúrák és a bürokratikus rendszabályok fékezik a terjedését.

1128_05102016

Hogyan tovább? A globalizmus hatására a gazda nem tudja kivonni magát a fejlődési irányzatok alól. A megtermelt zöldségek és a belőlük készített konzervek csak úgy lesznek versenyképesek, ha a vegyszermaradványok tekintetében minden rendben találnak. Az amúgy néha túl szigorú hazai élelmezés-egészségügyi határértékeket az utóbbi időkben egyre komolyabban veszik a hatóságok a piacokon is. Már volt rá példa, hogy a felvásárló a piacról hozta vissza a farmernek a paradicsomját, mert az áru a permetszerek miatt eladhatatlan volt. A városi gazdasszonyok is kételkedve vásárolják a túl szép zöldséget, ami szerintük csupa kémia. Ennek ellenére vidékünkön a bio-termesztésnek nem igazán vannak meg az alapjai. Sem a fizetőképes kereslet, sem a gazdák felkészültsége szempontjából. Vajon miért is?

A helyzetet egy anekdótával lehetne szemléltetni: „megy, a székely ember a fiával az állatkertbe. Meglátják a zsiráfot. Kérdi az apa: milyen állat ez? A fia azt mondja, hogy ez egy zsiráf. De az apa rávágja: márpedig ilyen állat nincs is.” Valahogy így van ez a hazai biotermelők és a fogyasztók nézeteivel is: „létezik is, működik is, csak éppen nem hiszik el, hogy valódi. Pedig szerintem a jövő mindenképpen a biotermelés irányába tart. Ennek elemeit igyekszünk már évek óta eljuttatni a gazdákhoz  újságcikkek, előadások, szaktanácsadás formájában. Hangsúlyozott jelentősége van főleg a zöldségtermesztésben, amely a növényvédő szerek és műtrágyák jelentős hányadát használja fel. Ennek csökkentése, ésszerű és hatékony felhasználása nem csak gazdasági érdek, de a mi egészségünk érdeke is.

A túlzott és felelőtlen vegyszerfelhasználással saját magunkat is mérgezzük. Talán kissé morbid a példa, de bizony volt olyan év, hogy a fóliáiról híres meg nem nevezett községben az elhunytak között már alig volt nyugdíjas.

Ezen érdemes elgondolkodni….

(tam)

About jogazda.com

Cikkajánló

A közvetlen kifizetések feltételei

Az uniós jogrend alapján az előző évek gyakorlatához hasonlóan idén is május közepéig kapnak lehetőséget …