Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Az istállótrágya szerepe a szervetlen műtrágya-tápanyagok alkalmazásának növekedésével és az állatállományok létszámának radikális leépítésével ugyan csökkent, de jelentősége nem változott, továbbra is fontos. Gyakorlatból ismert, hogy a rendszeres istállótrágyázással növelhető a leghatásosabban a talaj tápanyag-szolgáltató képessége. Az NPK-tápanyagok mellett az istállótrágyának a mezo- és mikroelemek pótlásában is fontos szerepe van. Jelentős a talaj szervesanyag-tartalmára gyakorolt hatása is.
Az istállótrágya megfelelő kezelése különösen napjainkban, az állatlétszám nagyfokú csökkenése miatt fontos. Legfontosabb követelmény, hogy az összegyűlt mennyiséget tömötten és nedvesen tartsuk. Nagyobb tömegnél ez könnyen elérhető, és így biztosítható az istállótrágya lebomlásának mikrobiológiai feltétele.
A jól beérett istállótrágya kijuttatásával több funkciót is teljesít:
– Tápanyagforrás. Tartalmazza a növények számára szükséges összes elemet, közel a szükséges arányokban. Megközelítőleg igaz ugyanis, hogy minden növénynek szüksége van mindenféle tápelemre, csak mennyiségileg eltérő mértékben, hiányuk fejlődési rendellenességeket okoz, mely behatárolja a termés mennyiségét. A termés mennyiségét a legkisebb mértékben rendelkezésre álló elem szabja meg. A gyakrabban alkalmazott olcsóbb műtrágyák (pl. pétisó, kálisó) nem tartalmaznak csak 1-2 elemet, így használatukkal hamar kimerülnek a talaj egyéb tápelem-tartalékai.
– Energia- és táplálékforrás a lebontást végző talajélőlények számára, melyek fokozatosan tárják fel és bocsátják a növények rendelkezésére a szerves anyagban megkötött elemeket. (1 gr talajban több milliárd mikroorganizmus található).
– Javítja a talaj tápanyag-, víz-, levegő- és hőgazdálkodását.
– Elősegíti a műtrágyák hasznosulását.
– Javítja a talaj porozitását, szerkezetét, művelhetőségét.
A szerves trágyák hatása legszembetűnőbb homoktalajon és öntözés nélküli termesztés esetén, ahol ugyanannyi tápanyagmennyiséggel nagyobb termést kapunk, mint műtrágya esetén.
Az istállótrágya az állatok alommal kevert szilárd (széklet-ganéj) és híg (vizelet) ürüléke. Frissen 3/4-1/4 arányban tartalmaz vizet, ill. szárazanyagot. A szarvasmarha és a sertéstrágya a nagy víztartalom miatt lassan erjedő, ún. hideg trágyák. Hatásuk ennél fogva lassú, de hosszabb ideig, 3-4 évig tart. A trágya gyors lebomlását elősegítő talajokra (erősen meszes és homoktalajok) a szarvasmarhatrágya a legjobb. Kötött, nedves vagy hideg talajra a nagyobb nitrogén- és kisebb víztartalmú, hevesebb hatású, ún. meleg trágyák valók. Ilyen a lovak és juhok trágyája. A lótrágyát gyors bomlása következtében melegágyak fűtésére, a talaj alá jól betaposva is használták. A baromfi trágyája szintén nagy nitrogéntartalmú, ezért a gyorsan felszabaduló tápanyag könnyen levélperzselést okozhat. Helyesebb komposztálva kijuttatni.
A trágyák összetételét nagymértékben befolyásolja az állatok tápláléka, az alom fajtája és mennyisége valamint a kezelés gondossága. Támpontként 1 tonna jó minőségű istállótrágya 10 kg nitrogént, 5 kg foszfort és 10 kg kálium hatóanyagot tartalmaz. (sz-arc)
