A csírázóképesség és előcsíráztatás

A termesztés biztonsága érdekében a vetőmagvak élet- és csíraképességének vizsgálata főleg a régóta tárolt, vagy másoktól kapott magok esetében indokolt. Érvényes ez a háztáji kertészkedők esetében is, főleg ha az előző évben vásárolt zöldségvetőmagot különböző okokból nem ültetik el teljes mennyiségben, és azokat a következő évben még szeretnék kihasználni. A kellemetlen meglepetések elkerülése végett ajánlott ún. próbacsíráztatást végezni. Ez úgy történik, hogy a kétes csíraképességű magokat nedves szűrőpapírra vagy itatóspapírra helyezzük, és csírázási hőmérsékletüknek megfelelő helyen tartjuk őket. Nagyobb szemű magvak nyirkos homokban is csíráztathatók. Mivel a megfelelő hőmérséklet és a nedvesség mellett, levegő is szükséges a kicsírázáshoz, nem szabad túlöntözni a magvakat.

A könnyebb átszámítás érdekében, hogy a csírázóképesség százalékos arányát közvetlenül megkapjuk, ajánlott 100 darab vetőmagot leszámolni, és ezt vetni alá a próbacsíráztatásnak. A kikelt magok száma ugyanis ekkor közvetlenül megadja a százalékos csírázóképességet. De megoldható a kérdés 50 maggal is, ekkor viszont a kapott értéket szorozni kell kettővel, hogy a csírázási arányt megkapjuk. A csírázási százalék, azaz, hogy 100 magból mennyi kelt ki, megállapítása után döntsük el, hogy a kérdéses magot érdemes-e elvetni, és milyen sűrű vetésre van szükség, hogy a kívánt tőszámot megkapjuk. A számításkor figyelembe kell venni, hogy a talajban a körülmények kedvezőtlenebbek, mint a csíráztató tálban, tehát itt várhatóan kevesebb mag kel majd ki, mint amennyi a csíráztatási próbán kicsírázik. Ha a magoknak csak az 50-70%-a csírázik ki, már nem érdemes elvetni őket, mert ilyenkor a csírázási erély (tehát a csírázás és a kelés gyorsasága) is igen gyenge. A csírázási százalék ismeretében dönthető el, hogy a kétes értékű magot érdemes-e elvetni, akár megfelelő rátartással. Legjobb mindig friss magot vetni, viszont a második évben csíráznak a legkedvezőbben a kabakosok (dinnyék, tökfélék, uborkák).

Ha a kelést bármilyen okból siettetni akarjuk – pl. megkésett vetés esetén, elgyomosodás elkerülése, fiatalkori kártevők támadási idejének lerövidítése, koraiság fokozása végett, stb. – vetés előtt a magot 24 óráig vízben „áztatjuk“, vagy esetleg „előcsíráztatjuk“. Ha bármely csírázási tényező (hőmérséklet, nedvesség, levegő) nem kielégítő, csak a szokásos magvetést alkalmazhatjuk, különben az érzékeny csíranövények megfáznak, kiszáradnak vagy befulladnak a talajba.

A magot a csíráztatási hőmérsékletnek megfelelő helyiségben, bármilyen edényben áztathatjuk.

Az előcsíráztatáshoz a magot kis vászon- vagy tüllzacskóba kötjük, vagy nedves homok közé tesszük, és megfelelő hőmérsékleten tartjuk. Amint a fölrepedt magvak 1-2%-án megjelennek az első kis csírakezdemények, megkezdhetjük a vetést. Ha hosszabb csírával vetünk, vetés közben sok csíra megsérülhet. Ilyenkor azonnal nedves földdel takarjuk a vetést. A vetés helye lehet a szabad föld vagy valamilyen üveggel, fóliával fedett edény, láda és ágy. Szabad földbe való vetéskor az esetek többségében végleges helyre vetünk. (sz)

About jogazda.com

Cikkajánló

Semo zöldségújdonságok, biostimulátorok és biológiai növényvédelem

A Semo Smržice csehországi zöldségnemesítő és vetőmagforgalmazó cég valamint szlovákiai partnere a somorjai Agrotrans szervezésében …