1. sz. kép

A bab

A bab (Phaseolus vulgaris), mint annyi sok Európában termesztett növény, Amerikából származik. Ha ki kellene hagynunk az étrendünkből az Amerikából, Kolumbusz után behozott növényeket, meglepődnénk mennyi mindenről kellene lemondanunk.

A babnak nagyon nagy szerepe volt a múltban, főleg a szegény emberek konyhájában, mivel nagyon sok fontos tápanyagot tartalmaz. Magas a fehérjetartalma, ott, ahol húshoz szinte soha nem jutottak az emberek, a bab helyettesítette azt. A szárazbab 20–25%-ban fehérjét, 50–55%-ban szénhidrátot, 0,7–1%-ban zsírt, és 3–4%-ban hamuanyagot tartalmaz. Azok az aminosavak, amelyeket az ember szervezete nem tud létrehozni, az esszenciális aminosavak. Ezek közül a bab tartalmazza a triptofánt, a lizint, a cisztint és a hisztidint. Ezenkívül tartalmaz még B1-, B2-, A- és E-vitamint. Fontos a kalcium-, a foszfor- és a vastartalma. Háborúk idején a hadseregek élelmezésében a bab szinte stratégiai élelmiszer volt. A zöld, éretlen babhüvely fogyasztását valamikor az 1800-as években kezdték. Akkor voltak a kéthasznú fajták, zsenge korukban szedték a hüvelyeket, majd később, mint kifejtőbabot használták. Mára a két fajta teljesen különvált, vannak a zöldbabfajták, a kifejtőbabok, és a salátababok.

Növekedés szerint megkülönböztetünk bokros, és indás fajtákat. A bokorbab között vannak az ostor típusok, amelyek 30–40 cm hosszú hajtást nevelnek. Az indás fajták – a futóbab – akár 3–4 m hosszú indát is nevel (1 sz. kép). Ezek között vannak piros virágúak, ún. tűzbabok, amelyek dísznövényként is megállják a helyüket (2 sz. kép).

1. sz. kép
2 sz. kép

A magok alakja, színe, nagysága szerint rengeteg fajtát különböztetünk meg. A bab szigorúan önmegporzó, ezért az egymás mellé vetett fajták sose keverednek.

A bab melegigényes növény, csírázni 10 C°-nál kezd, az optimális hőmérséklet számára a 20–30 C°. A mag csírázáshoz nedvességre van szükség, viszont mélyre nem szabad vetni, mert a bab a sziklevéllel csírázik, kel ki (3 sz. kép). A vetés után ezért fontos a talajfelszínt jó, porhanyós állapotban tartani.

3 sz. kép

A bab betegségei főleg a nedves, esős időben okoznak károkat. A bokorbab formában termelt zöldbab érzékeny a baktériumos és gombabetegségekre. Sűrű állományban gyakoriak a baktérium okozta betegségek: a xantomonászos (Xanthomonas axonopodis pv. phaseoli) és a pszeudomonászos betegség (Pseudomonas savastanoi pv. phaseolicola) . A baktériumok a száron, a levélen, a hüvelyen barna, vizenyős foltokat okoznak, jellemző rájuk a nyálkás bevonat. A gombabetegségek közül a botrítiszes betegség (Botrytis cinarea) gyakori, erre a szürkés bevonat jellemző. A kolletotrihumos betegség – antraknóza fazule (Colletrotrichum lindemuthianum) a bab leggyakoribb betegsége. A leveleken, a kalászokon okoz szembetűnő, tipikus barna foltokat (4 sz. kép), az ilyen kalászok használhatatlanok. A kifejtőbabon a szemeket is fertőzi. A baktériumos- és a gombabetegségek is főleg a fertőzött vetőmaggal terjednek. A szklerotínia (Sclerotinia sclerotiorum) a talajból fertőz, nagyon sok gazdanövénye van, a száron, de a kalászon is fehér vattaszerű bevonatot okoz, majd az egész növény lankadását, elhalását okozza. Ezek ellen a betegségek ellen a legjobb mód az egyedszám betartása. Terjedésükhöz a hosszantartó nedves felület szükséges.

4 sz. kép

A kártevők közül a levéltetvek – Fekete répa-levéltetű (Aphis fabae) okozhatnak a tavaszi hónapokban gondot, főleg azzal is, hogy a vírusos betegségeket (babmozaik) terjesztik. Száraz, meleg időben tudnak elterjedni az atkák olyan mértékben, hogy károkat okozzanak. Leggyakoribb a közönséges kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae). Finom pókhálót sző, innét az elnevezése, ennek alapján lehet leghamarább beazonosítani. Nagyon sok tápnövénye van, májustól szeptemberig károsít meleg, száraz években.

A bab legveszélyesebb kártevője a babzsizsik (Acanthoscelides obtectus). A szántóföldön fertőz, a babbal bekerül a raktárba, ahol aztán több – akár nyolc – nemzedéke is kifejlődhet. Egy babszemben több, akár 20 bogár is kifejlődhet, és teljesen felélik a babszem belsejét (5-6- sz.kép). A babzsizsik melegkedvelő faj, hosszabb ideig tartó fagyban elpusztul. A háztartásokban termesztett kis mennyiségű babot megvédhetjük azzal, ha kifejtés után 2-3 napra a fagyasztóba tesszük. Elpusztulnak a tojásai is, ezután már nyugodtan tárolhatjuk a babot kamrában, spájzban is. Nagy mennyiségben termelt babot a raktárban gázosítással lehet megvédeni.

5 sz .kép

Szlovákiában a babban has

6 sz. kép

ználható vegyszerek: A gomba- és baktériumos betegségek ellen a Kuprikol 50, a gombabetegségek ellen a Chamane, a Mirador XTRA, az Askon, a Serenado ASO, a Dithane DG Neotec, a Dithane M 45. Hernyókártevők ellen a Lepinox Plus, csipkéző bogarak ellen a Cyperkill Max, levéltetvek ellen a Scatto és a Pirimor 50 WG hatékony.

 

Kép és szöveg: Sedliakné György Ilona

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda decemberi száma

A Jó Gazda decemberi száma a téli időszak kezdetén a zöldségtermesztők számára az áttelelő növények …