Zöldségek, amelyeket már márciusban szabad földbe vethetünk

Ebben a hónapban már szabad földbe vethető a hónapos retek, a petrezselyem, a rukkola, a spenót, sőt a fokhagyma is.

Hónapos retek

Alacsony hőigényű zöldségféle a hónapos retek, melyet március közepétől már vethetünk szabad földbe. A retekmagokból 2-2 darabot szórjunk a talajba, egymástól 2-3 cm-re, kb. 2 cm mélyen. A reteksortól 15 cm távolságra már vethető másik növénykultúra, például vöröshagyma vagy sárgarépa. A talaj legyen tápanyagban dús, laza, jó vízáteresztő képességű. A magokra átszitált, laza komposztréteg kerüljön, ügyeljünk a talaj rendszeres öntözésére. A vetés után nagyjából egy hónappal már elkezdhetjük a retek szedését.

Petrezselyem

A petrezselyem nehezen csírázó növény, 2-3 hét is eltelhet, mire a talaj felszínén megjelennek az apró növénykezdemények. A vetés megfelelő mélysége 0,5 cm, az egyes tövek vagy sorok között 10–12 cm tőtávolságot hagyjunk. A petrezselyem a laza, jó vízáteresztő képességű és tápanyagban dús talajban fejlődik legszebben. Igen vízigényes növény, főleg a vetés utáni hetekben, ezért minden nap gondoskodjunk a talaj megfelelő nedvességtartalmáról. A kifejlett petrezselymet folyamatosan szüretelhetjük. A begyűjtéskor fontos, hogy a leveles szárakat 1-2 cm-rel a föld felett vágjuk. A metélőpetrezselyem gyökere rövid, elágazó, lombozata sűrű, leveleinek íze erőteljesen fűszeres, ami a magas illóolajtartalomnak köszönhető.

Rukkola

A rukkola vagy másik nevén borsmustár vízigényes zöldségféle, ezért mindenképpen gondoskodjunk folyamatosan öntözéséről, vessük laza és tápanyagban gazdag, komposzttal dúsított talajba. Míg a salátarukkola gyorsabban fejlődik, levelei egész nagy méretűre nőnek, ízük édesebb, addig a vadrukkola kisebb, valamivel kesernyésebb ízű leveleket hoz. A rukkola a vetés után néhány héttel már szüretelhető. Amikor a növény magszárat növeszt, levelei megkeserednek, ilyenkor húzzuk ki a talajból.

Spenót

Tipikus márciusi vetésű zöldség. Ha többet termesztenénk, mint amennyit frissen fel tudunk használni, érdemes a leveleket lefagyasztani. A spenótnak laza, tápanyagban gazdag, nedves talajra van szüksége az erőteljes növekedéshez. A magokból 2-2 darabot tegyünk 2 cm mélyen a talajba, egymástól 10 cm tőtávolságra. Az ideális sortávolság 20 cm. A spenótot szereti az éti csiga és a meztelen csiga is, melyek könnyen megbújnak a növény tövében. Érdemes kora reggel végignézni az ültetvényt, és összegyűjteni a betolakodókat. A spenót a vetés után nagyjából 6 héttel már szedhető. Májusban a növény elkezd szárat növeszteni, ekkor szedjük fel, és az ágyásba kerüljön új növény, például paprika- vagy paradicsompalánta. Valamivel később, április elején vetjük a húsos leveleiről ismert, robusztus új-zélandi spenótot, melynek vetésekor nagyobb sor- és tőtávolság javasolt.

Sárgarépa

Kétéves növény, gyökeret az első évben, magszárat a másodikban fejleszt. Termesztéséhez laza, porhanyós, lehetőleg enyhén meszes talajra van szükség, nem szabad frissen trágyázott földbe vetni. A magok nehezen (2–4 hét alatt) csíráznak, ezért nagyon fontos a megfelelő körülmények kialakítása. Egy-egy növény helyére 4-5 magot vessünk 1-2 cm mélyen, egymástól nagyjából 5 cm távolságra. A megfelelő sortávolság 20 cm. A növények tövét gyakran gyomláljuk, kapáljuk, mert a sárgarépa a laza talajban növekszik legszebben. A sárgarépa vízigényes gyökérzöldség, ezért ha rendszeresen öntözzük, nemcsak erőteljesebb gyökeret fejleszt, hanem a kórokozóknak is jobban ellenáll.

Fokhagyma

A szerves anyagokban gazdag, laza, jó vízáteresztő képességű talajt kedveli a fokhagyma, melyet már kora márciussal duggathatunk. Válasszunk egészséges, nagyméretű hagymákat a vetéshez. A fokhagymagerezdeket 3 cm mélyen helyezzük a talajba, úgy, hogy a gerezd teteje 2 cm-re legyen a talaj felszíne alatt. Ez azért fontos, mert így elég mélyen fejleszt a fokhagyma gyökeret ahhoz, hogy ha fúj a szél ne forduljon ki