Napjainkban egyre nagyobb hangsúly kerül a kultúrnövényeket károsító kár- és kórokozók ellen a háztáji kertekben bevethető természetes alapanyagokból készült növényvédelemre kihasználható készítmények alkalmazására is. Ma már sokan, főleg a környezetkímélő eljárások hívei próbálkoznak az erős és széles spektrumú vegyszerek bevetése helyett kíméletes, természetes alapanyagú szerekkel a kártevők és kórokozók elpusztítására, …
Bővebben »A csírázóképesség és előcsíráztatás
A termesztés biztonsága érdekében a vetőmagvak élet- és csíraképességének vizsgálata főleg a régóta tárolt, vagy másoktól kapott magok esetében indokolt. Érvényes ez a háztáji kertészkedők esetében is, főleg ha az előző évben vásárolt zöldségvetőmagot különböző okokból nem ültetik el teljes mennyiségben, és azokat a következő évben még szeretnék kihasználni. A …
Bővebben »TÉLI TYÚKTARTÁS
A tyúkok természetüknél fogva magvakkal, rovarokkal, zöld növényi részekkel táplálkoznak, kapirgálásuk során kiegészítik a takarmányukat ásványi anyagokkal, vitaminokkal és az emésztéshez szükséges kaviccsal. A szabadon tartott szárnyasok a terepen összeszedik az igényeiknek legmegfelelőbb takarmányt. Napjainkban azonban már a háztájiban is csak kifutókban van lehetőségük kapirgálásra és a kiegészítő táplálék felszedésére, …
Bővebben »A szőlőtermesztés alapvető környezeti feltételei
A szőlő életfeltételeit – amelyek közül legfontosabbak a hőmérsékleti viszonyok, a terület fekvése, a talaj összetétele és minősége – a környezet szabja meg. Talajigénye A szőlő nem igénytelen a talajokkal szemben, hiszen meghálálja a tápanyagban gazdag, jó szerkezetű talajokban rejlő adottságokat, ugyanakkor a mocsaras és nagyon szikes talajok kivételével mindenütt megél, …
Bővebben »A palánták hőigénye
A növények környezeti igényei eltérőek, élet- és termesztési feltételeik változóak. Alapvetően azonban a kultúrnövényeket magról szaporítják, és a hatékonyabb fejlődés érdekében palántákról indítják. Az alapvető feltételek (csíraképes vetőmag, megfelelő termesztő közeg, hőmérséklet, víz) közül a palántanevelés során a kelő növények hőmérsékleti igényei változnak a leginkább. A sikeres palántaneveléshez szükséges megfelelő …
Bővebben »A tavasz hírnökei
A január és a február a tél két leghidegebb hónapja, a természet mély álmát alussza, a fák, a bokrok és az évelők mélynyugalmi állapotban vannak. Azt hinnénk, hogy a kertünkben ilyenkor nem virágozhat semmi, pedig ez nem így van. Hihetetlen, de ilyenkor is találunk olyan növényeket, amelyek már virágoznak, előrevetítik …
Bővebben »A kondicionalitás hátulütői
Remélhetőleg nem véletlenül fogalmazott úgy nemrégiben egy agrárérdekvédelmi szervezet vezető képviselője, hogy reményei szerint az elkövetkező esztendő már nemcsak az ígéretek, hanem a tényleges cselekedetek éve lesz, amelyben a gazdák és az agrárvállalkozások előtt megcsillantott új lehetőségeket konkrét tettekre, hozzáférhető és hatékonyan kihasználható pénzforrásokra váltják majd. Tegyük hozzá, hogy az …
Bővebben »Megjelent a Jó Gazda januári száma
A tavaszi szezonra való felkészülés jegyében a Jó Gazda 2023-as januári száma a vetőmagok csírázóképességének vizsgálatával foglakozik, a próbacsíráztatás folyamatának részletes leírásával tanácsokat ad a sikeres palántaneveléshez szükséges vetőmagok mennyiségének meghatározásához. Az egyik legjellemzőbb keleti fűszernek, a fahéjnak a gyökerek fejlődésére kifejtett kedvező hatásairól és a növényvédelemben való kihasználásáról is …
Bővebben »A cseh élelmiszer-minőségbiztosítási és eredetvédelmi rendszer
A Jihočeská NIVA sajtot és a Budvar sört oltalom alatt álló földrajzi árujelzők is minősítik Nem kell ahhoz kifejezetten ún. „fajnsmakernek” lenni, hogy ha meghalljuk a Niva sajt, a Budvar sör, a Karlovy Vary-i ostya vagy a prágai sonka elnevezést, a pavlovi reflex következtében összefusson a nyál a szájunkban. Azt …
Bővebben »Adventi alma
A szlovákiai zöldség- és gyümölcstermesztés évtizedes problémáiról és a szükséges változtatások végrehajtásának reménytelen kísérleteiről lapunk hasábjain már számtalan esetben írtunk. A helyzet javítására tett intézkedések többnyire csak hangzatos programok formájában próbálták megmozgatni az „állóvizeket”, de alapjában véve nem tudtak számottevő változást elérni az ágazat versenyképességének javításában. Voltak itt ágazati munkahelyek …
Bővebben »