Állattartás

A méhek és a koronavírus

Köztudott, hogy a méhek – beporzó tevékenységük miatt – kincset érnek. Az is, hogy az általuk előállított termékek, főleg a méz, méhkenyér, virágpor, méhpempő nemcsak ízletesek, hanem serkentik, erősítik immunrendszerünket. A koronavírus kirobbanása óta számos tanulmány látott napvilágot arról, miként tudják a méhek, termékeik révén, fékezni a vírusok szervezetbe történő …

Bővebben »

Tavasz a nyúltenyésztésben

A legtöbb nyúltenyésztő kora tavasszal indítja az éves tenyészetét. Azt mondják, márciusban már eléggé jó az idő ahhoz, hogy elinduljon a tenyésztés, és ha minden a legnagyobb rendben megy húsvétra már kisnyulak is vannak. Ez tény, de mi kell ahhoz, hogy eredményes legyen a tavaszi rajt. Elsősorban egy jó minőségű …

Bővebben »

Kaptárbontás és etetés télen

A méhesben télen a legfontosabb a nyugalom. Ősszel, amikor a hőmérséklet a kaptárban 8 C fok alá süllyed, a méhek ún. téli gömbbe húzódnak össze. A hőszigetelő réteg segítségével, amit a méhek maguk képeznek azáltal, hogy a hideg keménysége szerint mennyire sűrűn helyezkednek el, a gömb belsejében olyan hőmérsékletet tudnak …

Bővebben »

A tojástermelés és a fényviszonyok

A tojás évszázadok óta fontos, nélkülözhetetlen tápláléka az embereknek. Napjainkban egy jó tojóhibrid 260-280 db tojást ad évente, míg például a liba 50-60 db-ot. A kacsa ennek ugyan a kétszeresére is képes, de a kacsatojás könnyen fertőződik szalmonellával, kevésbé tárolható és fogyasztásra való előkészítése is különös gondosságot igényel. A gazdasszonyok …

Bővebben »

A krédli tyúk egész télen tojik

A téli időszakban általában emelkedik a tojás ára, ami tavasszal visszaáll az átlagos szintre. Ennek egyik fő oka, hogy a tyúkok télen, a csökkenő fény miatt nem tojnak úgy, mint amikor jó idő van, de erre is van megoldás. Sokan kedvelik a régi, sváb eredetű törpetyúkot, a krédlit, amit már a 15. században is tartottak. A krédlinek …

Bővebben »

Egyre többen tartanak csüngőhasú disznót

Az ezredforduló óta egyre többen foglalkoznak háztáji sertéstenyésztéssel. Nálunk az utóbbi időben egyre többen foglalkoznak egy Vietnámból származó sertés, a vietnámi csüngőhasú tenyésztésével. Az itt fellelhető egyedek nagy része német tenyésztésből származik, színük fekete, de akadnak közöttük foltosak (szürke, fekete, fehér) is. Ezek az állatok  jóval nagyobb tömegűek, mint ázsiai …

Bővebben »

Egyre népszerűbb a brakel tyúk

Európa legősibb tyúkfajtája a belga eredetű brakel tyúk, Belgiumban nemzeti fajtaként tartják. A brakel a többi tyúkfajtához képest  hosszútestű, kerekded mellű. Feltűnően magas farktollai vannak. Elég heves vérmérsékletű, de nem bizalmatlan természetű. Dús nyaki tollazata van, ez jellemző tulajdonsága a brakel fajtának. A kakasok ékessége a nagyméretű taraj, amely a tojóknál a standard szerint megengedetten …

Bővebben »

Indiai futókacsa, a meztelencsiga könyörtelen ellensége

Régóta közkedvelt kacsafajta ez a groteszk kinézetű madár, de az igazi szlovákiai karrierje a kétezres évek elején kezdődött, amikor egyre többen tartottak indiai futókacsát vagy ahogy népiesen nevezik, pingvinkacsát. Ezt a megnevezést elsősorban a felegyenesedett tartása miatt kapta. Nagyon hasznos, mivel gyakorlatilag összeszed minden kártevőt a kertben, de emellett legnagyobb kedvence …

Bővebben »

A japán fürj

A japán fürj apró szárnyasként ketrecben, vagy sűrű hálóval fedett kisméretű kifutóban tartható a háztájiban. Az ellátással szemben nincsenek túlzott igényei, a fedett kifutóban négyzetméterenként akár 10–15 madár is tartható. Kiváló tojók, egy 10–15 fős állomány három-négytagú család tojásszükségletét képes biztosítani. A fürjtojás gyakorlatilag csak méretében különbözik a tyúktojástól, beltartalmi …

Bővebben »