Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A trágyázás célja több termést előállítani és minőségileg jobb termést nyerni. A trágyázásban két fő szempontot kell irányadónak elfogadni: 1. a talajba vitt tápanyag hatása a termésre, 2. a talajba vitt tápanyag hatása a talaj termékenységi állapotára. A talajok tápanyag-átalakító képességét a trágyázás során mindig figyelembe kell venni. Rendszeresen pótoljuk az ásványi anyagok közül a nitrogént, a kálit és a foszfort. Ezeknek az elemeknek pótlása évenként műtrágyázással lehetséges. Savanyú talajon meszezéssel javítunk a talaj kémhatásán, és fedezzük a növények kalciumigényét. Hiánytünetek jelentkezése esetén pótoljuk műtrágyák, illetve kelátok alakjában a magnéziumot, bórt, cinket és vasat. Előfordul, hogy a felsoroltakon kívül valamely más elem hiánya is jelentkezik. Tapasztalatunk szerint azonban a kertészeti termesztésben ez igen ritkán fordul elő.
Nitrogéntartalmú műtrágyák
A nitrogéntartalmú műtrágyák hatóanyaga vagy ammónia, vagy salétrom (nitrát). Mindkét formában jelenlevő nitrogént képesek a növények felvenni, mégis gyakoribb, hogy a nitrát vegyületeket részesítik előnyben. A nitrát alapú nitrogént a talaj adszorpciós komplexusa nem köti, ezért képes ott gyorsan vándorolni, a gyökérzónában elosztva a gyökerek táplálására szolgálni.
A nitrogéntartalmú műtrágyákat a termesztett növénytől függően lehet a talaj felszínére szórni, vagy a talajba sekélyen bedolgozni. A talajjal való egyenletes elkeveredésének nincs jelentősége, mert a csapadékkal eloszlik a talajban.
A felhasználás időpontjának megválasztása lényeges. Miután a csapadékkal könnyen lemosódik, a vegetáció megindulása előtt néhány héttel célszerű csak a talajba vinni, és a vegetáció során „fejtrágyaként” alkalmazni. Forgalomban levő nitrogéntartalmú műtrágyák: ammonitrát 34 százalékos, mészammonsalétrom – Linzisó – 22 százalékos karbamid 46,3 százalékos. A százalékos érték a műtrágyaféleség vízben oldható nitrogéntartalmát jelenti.
Káliumtartalmú műtrágyák
A káliumtartalmú műtrágyák alkalmazása során a talajok adszorpciós kapacitása nagyobb szerepet játszik, a kálisó vándorlását a talajban lefékezi. A lefékezésnek a mértéke esős vidéken vagy öntözéses kultúrák termesztésekor csekély, ilyen körülmények között a talajból kimosódhat. Szárazabb vidéken a mozgása lassúbb.
Az öntözött kultúráknál a káliumműtrágyákat a talaj felszínére adhatjuk, mert az az öntözővízzel bemosódik. Nem öntözött, száraz klímában a gyökérzóna közelébe késő ősszel kell helyezni. A talajjal való alapos elkeverése szükségtelen. Forgalomban levő káliumtartalmú műtrágyák: káliumklorid, (kálisó) 40 százalékos, káliumklorid (kálisó) 60 százalékos, káliumszulfát – kénsavas káli – 48–52 százalékos. A százalékos érték vízben oldható K2O-tartalmukat jelenti.
Foszfortartalmú műtrágyák
A foszfortartalmú műtrágyák alkalmazása jár a legtöbb problémával. A foszfortartalmú műtrágyák finomra őrölt nyersfoszfátok, ezek nehezen oldódnak. Ha a nyersfoszfátokat ásványi savakkal feltárják, vízoldható készítmény jön létre.
Nyersfoszfátok csak nagyon nedves talajba valók, száraz talajra nem alkalmazhatók trágyaként. A sok szénsavtartalmú víz és a gyökérsavak lassan oldatba viszik. Minél finomabb por alakú a nyersfoszfát készítmény, annál hatékonyabb, mert a víz és a gyökérváladék annál nagyobb felületen éri.
A vízoldható foszforműtrágya a talajban levő kationokkal gyorsan átalakul oldhatatlan vegyületekké, ezek vándorlási készsége a talajban korlátozott vagy nincs is. Vízoldható foszfátok jól hatnak, ha szemcsés (granulált) alakban rétegekbe vagy csíkokba helyezzük a talajba, ily módon nem érintkeznek nagy felületen a talajjal.
A foszfátok csekély mozgási képessége miatt a foszfortartalmú műtrágyákat a gyökérzónához közel kell elhelyezni késő ősszel, hogy a téli csapadék oldódását elősegítse.
Forgalomban levő foszfortartalmú műtrágyák: 18 százalékos szuperfoszfát-por, szemcsés 18 százalékos szuperfoszfát . A százalékos érték vízben oldható P2O5 – tartalmukat jelenti. További foszfortartalmú műtrágyák: a 29 százalékos foszforliszt és a 26–28 százalékos csontliszt . A százalékos érték citromsavban oldható P2O5-tartalmukat jelenti. (sz)
