Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A szőlő gazdaságilag jelentős károsítói ellen alkalmazható komplex növényvédelmi technológiát bemutató szakmai napot szervezett augusztus végén a Syngenta Slovakia Kft. a köbölkúti HR Winery borászati üzemmel együttműködve, amelyen a konkrét növényvédelmi technológián kívül a résztvevők megismerkedhettek a témával kapcsolatos egyéb technológiai újdonságokkal és szakmai véleményekkel valamint a gyakorlatban is megszemlélhették az alkalmazott technológia hatékonyságát is.
A szőlő növényvédelmében kihasználható készítmények alkalmazásának hatékonyságát nagymértékben befolyásolja az megfelelő időben elvégzett kezelés, amelynek megállapításához az előrejelzések adatai nyújtanak megbízható alapot. A magyarországi Quantislabs cég által forgalmazott szőlőbe telepíthető Szőlőőr (SmartVineyard) előrejelző rendszer közvetlenül a helyszínen mért adatokat dolgozza fel, és ezek alapján szolgáltat pontos és számítógépes program által kidolgozott javaslatokat a kezelésekhez.
A rendszer központi egysége a szőlőben elhelyezett szenzorok által mért adatok alapján értékeli a konkrét terület mikroklímáját, és ezek alapján különböző algoritmusok és matematikai modellek segítségével kiszámítja a szőlő betegségeinek kialakulási lehetőségét. Ennek alapján küld jelzéseket a szőlésznek, aki a naprakész adatokat saját számítógépe vagy okostelefonja segítségével is figyelemmel kísérheti, és ezekre alapozva hozhatja meg a szőlő időszerű növényvédelmi kezelésére vonatkozó döntéseket, mutatta be a rendszert Huszthy Balázs a cég képviselője. Az eddig működő előrejelző rendszerekhez képest a szőlőőr lényeges előnye, hogy nem a meteorológiai állomások adataira, hanem közvetlenül a helyszínen begyűjtött adatokra alapozva végzi az előrejelzéseket, amelyek kifejezetten az adott térségre, esetenként egy-egy dűlőre vonatkoznak.
A szőlő laboratóriumi vizsgálatának jelentőségére és a benne található szermaradványok kimutatásának fontosságára hívták fel a figyelmet az Eurofins Bel/Novamann cég képviselői, Terézia Vlasáková és Ladislav Nagy. Az integrált szőlőtermesztési rendszerben gazdálkodó termelők számára az új kötelező feltételek részét képezi a szőlőben levő szermaradványok ellenőrzése és kimutatása, amely a rendszerhez tartozó támogatások folyósításának is feltétele. Az érsekújvári akkreditált laboratórium ezeket a vizsgálatokat végzi, s alapszinten mintegy 400 növényvédő szer kimutatását és elemzését képes elvégezni a mintákon. A laboratórium az érett szőlőből vett minták elemzését két hét alatt végzi el, és az eredményeket elektronikus formában küldi el a termelőnek, aki ezt a támogatás iránti kérelméhez csatolva küldi az illetékes ügynökséghez.
Ján Murín a Syngenta szakembere az új vidékfejlesztési terv alapján az integrált termesztés számára megfogalmazott követelményrendszer és a szőlő növényvédelmének gyakorlati végrehajtása közötti összhang megteremtésére hívta fel a figyelmet, amelyben nagyon fontos szerepe van a megelőzésnek, főleg a különböző betegségeket hordozó és átvivő vírushordozók elleni védekezésnek. Az újabb károsítók közül például a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma hordozója, az amerikai szőlőkabóca, a stolbur terjesztője a Hyalesthes obsoletus, az ázsiai katicabogár és a cseresznyelégy, a Drosofilia suzukii elleni védelemnek. A szőlő aranyszínű sárgasága, mint arról már lapunkban írtunk, a szőlőültetvények egyik legveszélyesebb karantén betegsége, amely röpke négy esztendő alatt az egész állományt tönkreteheti. Az ázsiai katicabogár a tetvek irtásában hasznos szolgálatot tesz (alapjában véve ennek érdekében telepítették be Európába a 90-es évek elején a biológiai védekezés hatékonyságának javítása érdekében), de közvetlenül a szőlő érése előtt áttelepül a szőlőbe, ahol a termés szívogatásával okoz károkat, és közvetlenül az érés előtt nagyon nehéz az ellene való vegyszeres védekezés. A cseresznyelégy károsításának lényege, hogy megszúrja a szőlőszemeket és a szúrásnyomokon át a szemekbe könnyebben bejutnak a különböző fertőző betegségek, többek között a fehérpenészes rothadás (szklerotínia). Az ellenük való védekezés hatékonyságát nehezíti, hogy az integrált termesztési rendszer új szabályai alapján már csak csökkentett számú vegyszeres kezelésre (5+1) van lehetőség.
A szőlőperonoszpóra elleni védekezésre a Syngenta által ajánlott növényvédelmi rendszerben három készítmény áll a termelők rendelkezésére: a Ridomil Gold MZ 68 WG, a Pergado F és a Quadris Max. Az idei szezonban ez a betegség csak elvétve fordult elő, így ezekre a kezelésekre ritkán volt szükség. A lisztharmat elleni védekezésben az idei évadra a későn induló vegetáció és a gyors kezdeti fejlődés volt a jellemző, így a védekezésben az eredetileg ajánlott kéthetes időközönként javasolt kezelések időpontját a szignalizáció alapján le kellett rövidíteni főleg a virágzás utáni időszakban. Erre a célra a termelők a következő Syngenta által kínált készítmények közül választhattak: Topas 100 EC, Dynali, Thiovit Jet és Quadris Max. A szklerotíniás fertőzés elsősorban a jégverések által sújtott ültetvényeket fenyegette, az ilyen térségekben a jégverés után közvetlenül folpet alapú készítmény kijuttatásával kell védekezni, amit a Quadris Max is tartalmaz az azoxistrobin mellett. Az időjárás alakulása augusztus közepéig nem kedvezett a szürkepenész (botritisz) terjedésének, de az őszi esők következtében főleg a vékonyabb héjú szőlőfajtákon gyorsan kialakulhat és terjedhet a betegség.
A borokat az eredet és az adott borvidék jellemzői alapján kategorizáló ún. apelációs rendszer és a hazai minősítő rendszer öszszehangolásáról illetve a hazai szőlőtermelés helyzetéről Ján Domin tartott vitát gerjesztő előadást, amelyben felhívta a figyelmet a hazai szőlőültetvények területének radikális csökkenésére, amit értelemszerűen a jelentősen megnövekedett borbehozatal adataival is alátámasztott. Míg Franciaországban vagy Spanyolországban a borkínálat 0,5 százalékát teszik ki a külföldi borok, nálunk ez 60 százalék feletti értéket mutat. Elgondolkodtató, hogy a bennünket körülvevő országokban is ez a mutató csupán 10–20 százalék körüli. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy míg a nagy borászati hagyományokkal rendelkező országokban a borvidékre jellemző 3–4 szőlőfajtát termesztik és ennek a minőségét javítják folyamatosan, nálunk a telepítéseknél inkább az ún. menő fajtákra helyeződik a hangsúly. Ugyanakkor nálunk is vannak olyan szőlőfajták, amelyek egy-egy adott borvidék jellemző fajtái lehetnek. Ezek a KMEMI (ÚKSÚP) értékelése alapján a Kárpátok térségében a Zöldszilváni, a Leányka, a Rajnai rizling, a Zöld veltelíni. A dél-szlovákiai borvidéken a rizlingfajták főleg a rajnai és az olasz rizling valamint a vörösborok, a közép-szlovákiai borvidéken a tramíni és a burgundi fajták, a nyitrai borvidéken pedig a Sauvignon, a Tramíni, a Szürkebarát és a rizlingfajták számára vannak megfelelő termesztés és környezeti feltételek.
A rendezvény második részében a résztvevők a HR Winery szőlőparcelláin ismerkedhettek a szőlőkezelések hatékonyságával valamint a többi bemutatkozó cég gépeinek és berendezéseinek kínálatával. Amint azt Révész Gábortól, a Syngenta munkatársától megtudtuk, az itteni szőlőparcellákon zajló bemutató kísérlet keretében az ültetvényen hét kezelést végeztek. A levélatka és gubacsatka elleni valamint a peronoszpóra és a lisztharmat illetve a fehér- (sklerotína) és szürkerothadás (botritisz) ellen végzett kezelések eredményeként sikerült az állományt megfelelő egészségi állapotban tartani. Az első kezelésre a levélatka és gubacsatka ellen a Thiovit Jet került bevetésre. A peronoszpóra elleni kezelésekre 8–10 leveles állapotban, a vesszők 60–80 cm-es hosszúsága mellett a Quadris Max készítménnyel került sor, a lisztharmat ellen újra a Thiovit Jet került bevetésre. Virágzás előtt Ridomil Gold és Topas, a virágzás után pedig a Pergado és a Dynali a Thiovit Jettel kiegészítve került kipermetezésre. Bogyóképződés időszakában a peronoszpóra és a lisztharmat ellen újra Pergadoval és Dynalival permetezték az állományt, majd a fürtzáródás időszakában Quadris Max, Topas és Thiovit Jet javasolt adagjai kerültek kijuttatásra. Az utolsó kezelésre a bogyóérés alatt Switch permetezésével védekeztek a szürkepenész ellen.
A szántóföldi bemutatón különböző, a szőlőtermesztésben alkalmazható gépeket és berendezéseket is láthattak az érdeklődők. A zsolnai Adacon cég Ferrari kistraktorok kizárólagos forgalmazójaként vonultatta fel termékeit, az Oslavan cég különböző támberendezések, ültetőanyag és svájci Felco metszőollók forgalmazásával hívta fel magára a termelők figyelmét, a nagyszombati Dendros cég úgyszintén szőlészeti gépeket és berendezéseket ajánlott a résztvevők figyelmébe.Kép és szöveg: Szilvássy László
