Spóroljunk a drága nitrogénnek, növeljük a terméshozamot egyetlen baktériummal

Jelenleg számos mikrobiális készítményt használnak a talajra és a gyökerekre. A felhasználási lehetőségek széleskörűek:

• a tápanyag-hozzáférhetőség javítása
• az egészség megtartása
• szárasságtűrés
• a terméshozam stabilizálása

Nagyon fontos a talajban levő mikrobiális élet támogatása. Az árak jelentős emelkedésével, különösen a nitrogénműtrágyák drágulásával egy másik felhasználási mód került előtérbe. Ez az iparilag előállított, drága nitrogén egy részének természetes úton előállított nitrogénnel való helyettesítése szimbiotikus baktériumok segítségével.

Ilyen termék az amazoN, amely Bacilus mojavensis baktériumot tartalmaz. Ezek a baktériumok szimbiotikusan élnek a gyökerek közelében, a rizoszférában. A baktériumok képesek felhasználni a talajban levő légköri nitrogént, majd azt a növények gyökereihez juttatni. Számos olyan eredményünk van, ahol az amazoN alkalmazása azonos trágyázási szint mellett növelte a terményhozást, de az ellenkező helyzet sokkal érdekesebb. Olyan stratégiára gondolok, amelyben a nitrogénműtrágyák adagját körülbelül 30–50 kg/ha-ral csökkentjük, és a baktériumok alkalmazása segít elérni a kívánt terméshozamot, amellyel a termelő elégedett lesz.

Hogyan történik a légköri nitrogénmegkötés?

A N² nitrogénmolekula lebontása és ammóniává alakítása energiaigényes folyamat, amely anaerob környezetben, a nitrogenáz enzim segítségével megy végbe. Ezért a diazotróf baktériumok megtanulták az együttműködést a növényi közösségekkel. Ez a kapcsolat kölcsönösen előnyös. A növény gyökérváladékokon keresztül ad energiát a baktériumoknak, majd a megkötött nitrogént a maga javára fordítja. Ezért a növények hajlandósága a nitrogénmegkötők energiával való ellátására akkor van, ha a talajoldatban rendelkezésre álló nitrogén szintje alacsonyabb (száraz időjárás). A mikrobiológusok ma már tudják, hogy aktív kommunikáció van a növények és a talajban levő mikroorganizmusok között. Elképzelhetjük például, hogy egy nitrogént igénylő növény a gyökerein keresztül jelzőanyagokat küld a talajba, amelyek azt mondják: „Nitrogénre van szükségem, tudna valaki adni nekem?”, és ha megfelelő mikroorganizmusok állnak rendelkezésre, akkor egy másik jelzőanyaggal válaszolnak. A növény ezután energiát küld erre a helyre váladékok formájában, hogy támogassa ezeket a mikroorganizmusokat. Ugyanez történik, ha a növénynek más tápanyagokhoz kell hozzáférnie. A Bacilus mojavensis szabadon élő baktériumai szinte minden növény gyökeréhez kapcsolódva képesek megkötni a nitrogént. Ezt bizonyítják a hazai és külföldi kísérleti és kereskedelmi alkalmazások eredményei. A hüvelyesek mutatják a legjobb eredményeket. Itt a kezeletlen kontrollhoz képest a terméshozam-növekedés több mint 20 százalék. Ez a hüvelyeseknél nagyon kedvező reakció annak köszönhető, hogy hozzászoktak a rhizobiális baktériumokkal való munkához, és tudják, hogy ez a befektetés megéri. Ugyanakkor más növényekkel is jó eredményeket látunk.

 

Az amazoN baktériumkészítmény működéséhez számos alapelvet be kell tartani.

• A kijuttatásnál fontos, hogy a növény kelése után a talajra permetezzük.
• körülbelül 3–8 valódi levél állapotában.
• őszi búzánál tavaszi kijuttatás is lehetséges.
• Nagyon fontos, hogy nedves talajra, azaz lehetőleg eső előtt, vagy után alkalmazzuk.
• A talaj hőmérséklete legalább 8 °C legyen.
• A baktériumok aktivitása jobb a levegős talajokban.
• Kerülni kell a szélsőséges talaj pH-értéket.

A baktériumok segítségével nyert nitrogén előnye, hogy folyamatosan rendelkezésre áll, különösen akkor, amikor a növénynek a legnagyobb szüksége van rá. Ezenkívül az ipari műtrágyákból származó nitrogén jelentős veszteségeket okoz.

A veszteségek okai:

• a túlzott csapadék a nitrogén kimosódását okozza.
• az aszály rossz hozzáférhetőséget okoz.

Még érdekesebb a 2023/24-es őszi repcével végzett kísérlet. Az ipari műtrágyák alkalmazásával végzett kísérleti változatnak csak négy változata volt, ahol a teljes N-dózis 150 kg, 170 kg, 190 kg és 210 kg között van. A kísérleti változatban, amelyben azonos dózisú ipari műtrágyákat használtak, az amazoN-t alkalmazták 1 kg/ha dózisban a 4 valódi leveles fázisban. A nitrogéntrágyázást vetés előtti trágyázásra, és első regenerációs trágyázásra osztották. A terméshozam-cél 4,5 t/ha volt nehéz, és közepesen nehéz talajon. A kísérlet eredménye: ez a kísérlet kimutatta, hogy az ipari műtrágyákon keresztül juttatott teljes nitrogén dózisának csökkentése és az amazoN alkalmazása nagy jelentőséggel bír a terméshozam növelésére, akár 600 kg/ha-ral jobb lehet a hozam, valamint csökkenthető a drága nitrogén mennyisége. Ellenkező esetben, amikor a legnagyobb, 210 kg/ha-os nitrogéndózissal trágyáztak, azt tapasztalták, hogy az amazoN alkalmazásával mindössze 100 kg-mal magasabb a terméshozam, és ez csak azért van, mert a növény könnyebben hozzáférhető nitrogént kapott ipari műtrágyák formájában, és a gyökérváladékok valamint a baktériumok közötti együttműködés minimális volt. Ezekben a száraz években érdemes segítséget nyújtani növényeinknek. www.biotomal.sk