Az őszi kiültetésnél vegyük figyelembe, hogy a paprika fényigényes növény, ezért kiültetés után a folyamatosan csökkenő fényben egyre nehezebben köt. Így négyzetméterenként 5–6 tőnél (egyszálas termesztés) ne ültessünk ki többet. A növények közötti távolságot úgy célszerű megválasztani, hogy a tőtávolság ne legyen 20 centiméternél kisebb, a sorban pedig kényelmesen elférjünk. Néhány példa az őszi hajtatásban alkalmazható sor- és tőtávolságokra: egysoros termesztésben az erős növekedésű fajtáknál 70×30–35 cm, gyenge növekedésűek esetében 70×25 cm távolság tartható. Ikersoros termesztésben az erős növekedésű fajtáknál 80+50×30–35 cm, a gyenge növekedésűeknél pedig 80+50×25 cm a megszokott.Az őszi időszak rövidsége és a folyamatosan romló fényviszonyok miatt elsősorban az egyszálas metszés javasolt. Kiültetés után az alakító metszésnél egy hajtást hagyunk (vezérhajtás), a többit eltávolítjuk. A megmaradt vezérhajtás újból elágazik, itt is kitörjük a gyengébb oldalhajtást. A termőkori metszés alatt folyamatosan ügyeljünk a vegetatív-generatív egyensúly megtartására. Az oldalhajtásokat két levél után visszatörjük, a torzult, sérült terméseket és a már letermett oldalhajtásokat eltávolítjuk.
A növényápolási munkák közül a klímaszabályozás és a tápoldatozás a legfontosabbak. A klímaszabályozás szempontjából nyár végén a melegek kivédése, az őszi csapadékos, nyirkos napokon pedig a lombfelület gyors leszárítása a célunk, amit megfelelő mértékű árnyékolással, szellőztetéssel és párásítással érhetünk el. A tápoldatos öntözésnél figyeljünk oda, hogy megfelelő menynyiségű és minőségű tápoldatot használjunk. A nyár végi nagy melegekben öntözzünk többször kis adagokban, alacsonyabb EC-értékek mellett. Később a hűvösebb, vagy borúsabb napokon ritkábban és magasabb EC-vel tápoldatozzunk.
Az őszi hajtatás utolsó hónapjaiban (október-december) már fűtenünk kell, de a fényszegény legutolsó hónapban így is csak az lehet a célunk, hogy minél hosszabb ideig a tövön tartsuk a termést. A magasabb nyereség érdekében ezt alacsonyabb hőmérséklet mellett érhetjük el.
Növényvédelem szempontjából ebben az időszakban az előző kultúra tavasszal és nyáron már felszaporodott nyugati virágtripsz, takácsatka és a szabadföldről betelepülő levéltetvek jelenthetik a legnagyobb veszélyt. Ezért az előző kultúra felszámolása előtt sem hagyhatjuk abba a növényvédelmi kezeléseket.
Az őszi csapadékos, nyirkos időjárásban számos gombás betegség (pl. paprikalisztharmat, paprika botritiszes betegsége) megjelenésével is számolnunk kell. Az erős fertőzések elkerülése érdekében próbáljuk meg szárazon tartani a lombfelületet és gondoskodjunk a létesítmény megfelelő páratartalmáról (75–80%).
Őszi hajtatásra csak azok a fajták alkalmasak, amelyek a szeptembertől rohamosan csökkenő fény mellett is megfelelő mennyiséget képesek kötni. Ezért mindenképpen kis fényhiány-érzékenységű fajtát kell ősszel hajtatni, hogy minél jobban ki tudjuk használni ezt az időszakot. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk a piaci igényeket is, ebben az időszakban elsősorban a fehér, a blocky és a nagyobb testű hegyes erős paprikákat érdemes termeszteni. (ksz- ar)