Mindenáron kemény vegyszerekkel permetezünk, vagy van más megoldás is?

Az évszázadok során az emberiség számos, megoldást talált életfeltételeinek javítására. Például azokat károsítókat és mikroorganizmusokat, amelyek gyakran tönkretették a megélhetésüket biztosító terméseket, irtani kellett. A modern korban a természetes védekezési formákat az új feltételek között mesterséges készítmények és eljárások váltották fel, és ezeknek az irtószereknek bizony mérgező, nemkívánatos hatásuk is van az emberi egészségre. Ma már tudjuk, a peszticidek, mint perzisztens szennyező anyagok (POPs) azon vegyületek közé tartoznak, amelyek az élő szervezetekbe tartósan beépülnek, és igen hosszú felezési idővel rendelkeznek. Ennek eredményeként gyors biodegradációjukra (teljes lebomlásukra) nem lehet számítani, így évekig, sőt évtizedekig megőrzik toxikus hatásukat.

A POP anyagok jellemzői a következők:

– hosszú ideig változatlan formában maradnak fenn a környezetben,

– az expozíció helyétől távolra is hatnak,

– felhalmozódnak a szövetekben,

– mérgezőek az emberi, állati és növényi szervezetekre és

– biológiai hatékonyságuk különösen a késői toxicitásban nyilvánulnak meg:

– pl. teratogenitás, karcinogenitás, immunotoxicitás.

Napjainkban sokat hallhatunk róla, hogy a gyümölcsökben és a zöldségekben, illetve az azok felületén található peszticid-szermaradványok a megengedettnél jóval magasabb mértéke nagyon sok esetben kimutatható. Felmerül a kérdés, vajon a fogyasztóknak kell-e tartaniuk a túlzott mértékű növényvédőszer-maradvány terheléstől az élelmiszerekben? A rendelkezésre álló adatok alapján jogos a félelem. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) vizsgálja ezeket a szermaradványokat.  Az EU által koordinált programhoz az adatszolgáltató országok mintegy 11582 mintát vizsgáltak meg. 2013-ban 12 élelmiszerben, almában, fejes káposztában, póréhagymában, fejes salátában, őszibarackban, rozsban vagy zabban, szamócában, paradicsomban, tehéntejben, sertéshúsban és borban keresték és mutatták ki ezeket a szermaradványokat.

Egyébként más szervezetek is vizsgálják ezeket a lehetséges előfordulásokat, például a virágporon keresztül. Ilyen vizsgálatokban például 107 csapdázott pollenmintából 72-ben volt szermaradvány. Ezek összesen 53 különböző növényvédő szer maradékai (köztük 22 rovarirtó/atkaölő, 29 gombaölő és 2 gyomirtó szer). A 25 méhkenyérből vett mintából pedig 17-ben azonosítottak 17 különböző növényvédő szert (köztük 9 rovarirtót/atkaölőt és 8 gombaölőt). A méhek, illetve a méhlárvák növényvédő szerek, illetve ezek keverékei általi kitettsége azért bír jelentőséggel, mert a legutóbbi kutatások bebizonyították, hogy eme keverékek egyes összetevői szinergikus hatásúak lehetnek. Vagyis a keverék mérgezőbb, mint önmagukban az egyes összetevői külön-külön. Az ebben a tekintetben potenciális gondot jelentő keverékek közé tartoznak a kaptárakon belüli atkaölő szerek a szterol bioszintézisét gátló hatású gombaölő szerekkel kiegészülve. A gombaölő szereknek ez a fajtája a tanulmányokban szereplő mintákban is nagy arányban volt jelen, ez növeli annak az esélyét, hogy a kimutatott keverékek aktívan mérgezik a velük kapcsolatba kerülő méheket, s velük együtt a környezetet. A tanulmány eredményei, illetve más, a tudományos szakirodalomban közölt munkák együttesen azt mutatják, hogy a növényvédő szerek jelenlegi szabályozása, mely a szerek egyenkénti környezeti hatásának és toxicitásának korlátozott ismeretén alapul, nem biztos, hogy kellőképpen védi a beporzók populációit s vele együtt az ott élő embereket. A szakemberek megegyeznek abban, hogy a veszélyes növényvédő szereket feltáró ellenőrzéseknek ki kell terjednie a hatóanyagok (ill. bomlástermékeik) legszélesebb körére, a legkorszerűbb analitikai eljárások használatával és a legkisebb kimutatható mennyiségeket is figyelembe véve. Ezen túlmenően a beporzók növényvédőszer-keverékeknek való kitettségét is teljes mértékben számításba kell venni. Különösen figyelni kell az egymást erősítő, szinergikus hatásokat, melyeket még több, jelenleg elérhető, együttes toxicitást leíró modell segítségével is nehéz mennyiségileg előre jelezni. Ennek megfelelően elővigyázatosságból az összes növényvédő szer használatának csökkentését célzó, és azt elérő stratégiákat kell kidolgozni. Erre az integrált növényvédelem keretében van lehetőség, itt kellene figyelembe venni az ajánlásokat, és a vegyi készítményeket fokozatosan helyettesíteni jó hatásfokú nem rezisztens nem kémiai készítményekkel. Sajnos, ezt sokan nem veszik komolyan, és az a szomorú, hogy mindig akkor történik tényleges váltás a szermaradvány nélküli szerek alkalmazására, amikor a családban már előfordul némi negatív tapasztalat.

Tudatosítanunk kell, hogy például a kertünkben a vegyi anyagokat mi fújjuk ki a saját növényeinkre, így mi találkozunk először a hatásukkal is. És nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a kertből a legelső zöldséget, gyümölcsöt általában a gyermekeink kapják. Ezért felmerül a kérdés, miért nem vegyszerek nélkül vegyszermentesen végezzük a növényvédelmet. Talán nincs, megoldás, vagy csak nem ismerjük a módszereket, hogy hogyan lehet? Ez ma már nem lehet gond, hiszen rendszerbe foglalt komplett megoldások állnak rendelkezésre a károsítók és a betegségek elleni környezetkímélő védekezésben. Csak alkalmazni kell őket. Vagy a minőség helyett még mindig csak a mennyiség a fontos?…

(tam)

About Tamašek Zoltán

Cikkajánló

Rendhagyó esztendő

Bárhonnét is nézzük, az idei esztendő mindenképpen rendhagyó volt. Az új évezred második tizedét lezáró …