Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A legnagyobb károkat a legtöbbet termelt gyümölcseinken a levéldarazsak okozzák. A fekete szilvadarázs (Hoplocampa minuta) igen komoly kártevője a szilvának, 50%-os, esetenként 90 %-os kárt is okozhat.
A kifejlett egyedek a szilva virágzásának idején, április eleje körül rajzanak, csak nappal aktívak, amikor a hőmérséklet 10–12 °C fölött mozog. Szilva- és almafákon okoznak sokszor komoly károkat az alma gyümölcsdarázs – poloskaszagú almadarázs – (Hoplocampa testudinea), a körte gyümölcsdarázs (Hoplocampa brevis) és a sárga szilvadarázs (Hoplocampa flava). Ezek a kevésbé ismert kártevők kisméretű darazsak, melyek tavasszal a szilva- és az almavirág csészeleveleibe helyezik tojásaikat. Főleg az almán és a szilván károsítanak, de néha megtalálhatók a meggy-, vagy körtevirágon is. Nagy károkat okoznak, néha 50 %-osnak is becsülik, ez azonban nagyobb is lehet. Sokan összetévesztik az almamoly kártételével. A kis lárva az alma héja alatt készít járatot, ezt a gyümölcs gyakran túléli, de tipikus rajzolat marad rajta.
A kikelő lárvák a terméskezdemény belsejében táplálkoznak 20-22 napig, 4-5 virágot is elpusztítva. A kártétel először a kötődött terméskezdemények lehullásában nyilvánul meg. Később a fejlődő kis almákban, szilvákban az almamoly és a szilvamoly lárvájához hasonló kárt okoznak a gyümölcsdarázs lárvák. A gyümölcsdarazsak kártételét a gyümölcsmolyok károsításától a korábban megjelenő és jóval nagyobb átmérőjű károsítási lyukak alapján lehet megkülönböztetni. A kifejlett lárva vagy a gyümölcsöt elhagyva hullik a talajra, vagy a gyümölcs kocsány felőli részének átrágásával a gyümölccsel együtt hullik le, ez a szilvánál tipikus. A talajban bábozódik. A gyümölcsdarazsak időnként és helyenként súlyos károkat okozhatnak, ezért érdemes e kártevőket kicsapdázni fehér ragacslapokkal. A hatékony csapdázás alapfeltétele a korai alkalmazás! Nem gondolnánk, de a fehér fogólapokat már a szilva, vagy az alma virágzása előtt 1 héttel ki kell helyezni a gyümölcsfákra! Spárga segítségével két erősebb ág közé lehet stabilan rögzíteni a lapokat, így elkerülhetjük, hogy a szél ide-oda lengetve falevelekkel ragassza tele azokat. A fa lombkorona magasságának minden méterére 2 színcsapdát számítsunk, de a fa tetejére is jusson 2-3 fogólap. Ha a fehér fogólapokon 4-5 mm-es fekete, vagy barnás-vöröses 2 pár hártyás szárnnyal rendelkező rovarokat találunk, ezek a gyümölcsdarazsak. Tapasztalatból, ha megfelelő mennyiségű fehér színcsapda van kihelyezve nagyszerűen működik a gyümölcsös tisztán tartása vegyszerek nélkül is.
A gyümölcsdarazsak ellen a biotermesztésben elméletileg hatékony lehet a kitinszintézis gátló hatású NemAzal is, azonban gyakorlati eredmény igen kevés áll rendelkezésre. Ha a tojásból éppen kikelt L1 lárva felveszi a hatóanyagot, akkor nagy valószínűséggel az L2 stádiumba való átalakuláskor elpusztul. Azonban itt is a kezelés időzítése döntő fontosságú az eredményes védekezés szempontjából. Egy másik igencsak hatásos módszer a Quassia amara nevű fa forgácsaiból készült kivonat, amelyet mindenki maga tud elkészíteni egy nagyon egyszerű recept alapján. Ezt az oldatot virágzás elején kel kipermetezni a gyümölcsfákra esetleg elhúzódó virágzás idején ismételni is érdemes. Hatásfoka nagyon jó több környező országban használják, nemcsak kis de nagy termelők is.
(JoGazdaArch)
