Magasabb minőségű új sósszigeti fajták

Több mint ötven őszi és tavaszi kalászos gabonaféle fajtavizsgálati kísérleteinek gyakorlati eredményeit láthatták június elején a sósszigeti Istropol Solary Rt. és a zólyomi Osivo Rt. közös bemutatóján Felsővámos melletti Sósszigeten a minőségi búzatermesztés iránt elkötelezett termesztők. A két cég több éve tartó együttműködése a hazai minőségi búzafajták nagyobb mértékű elterjedése érdekében reprezentatív fajtabemutató formájában is megnyilvánul, s a hagyományokhoz híven az idei bemutatón is jó néhány új hazai minőségi búzafajtával találkozhattak az érdeklődők.

Rudolf Zajac az Osivo cégvezetője rövid megnyitójában elismerését fejezte ki a hazai növénynemesítőknek, akik a jelenlegi helyzetben még hajlandók időt, pénzt és fáradságot nem sajnálva foglalkozni a hazai fajták nemesítésével. Utána Zalabai Gyula a sósszigeti Istropol Solary Rt. cégvezetője vezette fel a szakmai nap programját, amelynek keretében a látogatók komplex áttekintést kaptak a kínálatban levő fajták termesztése során alkalmazott növényvédelmi eljárásokról is.  A nemesítő szakember elmondta, hogy a kínálatukban immár a rozson kívül az ősziekből csaknem a teljes fajtaválaszték megtalálható, a búzafélékből az elit minőségű fajták keretében ma már az érésidő tekintetében is lefedik a teljes spektrumot.

Ľubomír Chudoba az Osivo kereskedelmi vezetője a több mint 60 éve működő cég széles fajtakínálatáról és az új értékesítési lehetőségekről beszélt. Ennek egyik új formája lesz az új weblap és az általa bonyolítható internetes vetőmageladás is. Vladimír Barbierik a Bayer CropScience képviselője a növényállományok vegyszeres kezelésében alkalmazott eljárásokat ismertette a jelenlevőkkel.

A szántóföldi bemutatón Csémy Tibor a köztermesztésbe ajánlott sósszigeti fajtákról, Zalabai Gyula a fajtavizsgálati kísérletekben levő újdonságokról, Nika Gregusová pedig az Osivo által forgalmazott további fajtákról tartott parcellaszemlével egybekötött ismertetőt. A bemutatón a sósszigeti fajták mellett az Osivo többek között a német  KWS Lochov, a csehországi  RAGT, a diószegi Hordeum és a Vígľaši Nemesítő Állomás kalászos gabonáit is felvonultatta.

A sósszigeti Istropol által nemesített és köztermesztésbe vont gabonafajták elsősorban minőségükről ismertek a termesztők körében. Csémy Tibor a cég egyik vezetője szerint ma már három csoportba sorolhatók. Vannak olyan gazdag múltú sikeres fajták, amelyek időrend sorrendbe állítva már túljutottak a zenitjükön, vannak, olyanok, amelyek most vannak a csúcson, de a nyomukban már ott sorakoznak azok az új fajták is, amelyek immár a folyamatosan változó és egyre növekvő igényeknek megfelelve a jelenleginél magasabb szinten veszik fel a versenyt a konkurenciával. Sőt, a fajtakört kibővítve ma már a korai fajták mellett a későbbi vetésre alkalmas búzafajtákkal is rendelkeznek.  Az IS Spirella, az IS Laudis, az IS Mandala és az IS Letícia már ennek az új iránynak a képviselői. Az IS Spirella például a legkoraibb (a Košutkánál 1 nappal korábbi) elit minőségű, kiváló szárazságtűrő képességgel és télállósággal rendelkező fajta. Elődeihez képest a magas sikértartalom mellett ennek a malomipari paraméterei is kiváló értékeket mutatnak. Az IS Mandala tavaly került a fajtajegyzékbe, a kései  éréscsoportba tartozik. Kiváló bokrosodás, intenzív tavaszi növekedés jellemzi, így a későbbi vetésekre is alkalmas. Elit minőségű (E 7–8) magja van, kiváló betegség-ellenállósággal rendelkezik.

Annak ellenére, hogy a sósszigeti búzafajták minőségi paraméterei stabilak és változó körülmények között is biztosítják a fajtajellegre jellemző értékeket, az elit minőségű búzával kapcsolatban az itteni termesztők körében még tartja magát az a nézet – amit a gyakorlat is gyakran alátámaszt –, hogy nem mindig éri meg a legjobb minőségre törekedni, hiszen a piac nem értékeli, nem fizeti meg a magasabb minőség érdekében befektetett többletköltséget. Főleg nem túlkínálat esetén. A spanyol, olasz, vagy a francia piacon azonban már értékelik ezt az extra minőséget, és meg is fizetik. Sőt, újabban nálunk is érvényesülni látszik ez a trend. Csémy Tibor úgy véli, fajtáik stabilan magas minősége főleg a gyengébb évjáratokban érvényesül, azzal, hogy a kedvezőtlen betakarítási feltételek között is megtartják deklarált minőségüket, így garantálják a magasabb minőség által biztosított hozadékot.

 

Zalabai Gyula az idén minősített és hivatalosan engedélyezett fajtákra és a még kísérletekben levő fajtajelöltekre összpontosított előadásában. A sósszigeti fajták közül idén négyet vettek nyilvántartásba. Az IS Laudis és az IS Letícia minőségi őszi búza fajták, az IS Perlina emberi fogyasztásra is alkalmas csupasz árpa, az IS Spiradur pedig az őszi durumbúzák sorát bővíti.

Az IS Laudis az osztrák nemesítésű Capo fajta származéka, amelyhez nagy reményeket fűznek. Kései érésű jól bokrosodó, kiváló betegség-ellenállósággal rendelkező szálkás fajta.  Elődjétől 10–15 centiméterrel alacsonyabb,  de sokkal magasabb termőképességgel rendelkezik, egyúttal megőrizte annak kiváló és stabil minőségét.  Nagyon jó a rezisztenciája az utóbbi években nálunk is komoly veszélyt okozó sárgarozsda ellen. Az IS Letícia martonvásári gyökerekkel rendelkezik (Mv Suba származék), attraktív, nagy kalászproduktivitás, kiváló bokrosodás jellemzi a középkorai érésidejű kiváló minőségű szálkás fajtát. Mindkét fajtánál megkezdték a vetőmag szaporítását, az IS Laudisból idén már mintegy ezer tonna C1-es fokozatú vetőmag áll majd a termesztők rendelkezésre.

Az őszi durumbúzák kínálatát bővítő IS Spiradur a Pentadur utódja. A nemesítési cél a Pentadur vírusellenállóságának javítása volt, ezt sikerült elérni. Az új fajta megőrizte elődje kiváló termőképességét, minőségét, egyúttal szinte tökéletes vírusellenállóságot szerzett. A vetőmag  szaporítása tavaly óta folyik, így elegendő lesz belőle. A piaci jelzések szerint az utóbbi időszakban a durumbúzák iránt fokozott termesztői érdeklődés nyilvánul meg. Zalabai Gyula szerint ezt ők is érzékelik. A tavaszi durumbúzák közötti újdonságokat,  az IS Duragold és az IS Duranegra fajtákat tavaly vették nyilvántartásba, már  Magyarországon és Csehországban is szaporítják. Mindkét durumbúza fajta a tésztagyártók számára szolgál alapanyagul. Az IS Duragold középkései érésű jól bokrosodó megdőléssel és betegségekkel szemben ellenálló, nagyon magas  sárga pigment tartalmú  fajta, amelynek termőképessége és termésstabilitása átlagon felüli. Az IS Duranegra középkorai érésidejű, kiváló minőségű és szintén magas sárga pigment tartalmú fajta.

Az idei újdonságok sorát az IS Perlina csupasz árpa zárja, amelynek jellegzetes tulajdonsága, hogy a betakarítás során a csépléssel a magról lepereg a pelyva, így pl. az árpagyöngy készítésénél  a  pelyva eltávolításának a  költségei megspórolhatók. A magok rosttartalma magas, így az egészséges életmód hívei számára különleges hozzáadott értéket képviselő terméket is kinemesítettek, amely várhatóan nem szerez majd nagy piaci részesedést, de a speciális igények kielégítésére megfelel.

A hazai vetőmagnemesítés jövőjével kapcsolatban Zalabai Gyula egyértelműen vallja, hogy az új fajták kinemesítésére a jövőben is szükség lesz. Természetesen rendkívül nagy a nemzetközi konferencia, nagyon kemény feltételek között kell helytállni. A nemesítő szakember úgy látja, hogy a szakmai tudás, a tudományos módszerek és technológiák alkalmazása terén versenyképesek tudnak lenni,  ugyanakkor a marketingre és reklámra költött források tekintetében jelentősen kisebb lehetőségekkel rendelkeznek mint a nyugati versenytársak. A felzárkózáshoz az kellene, hogy a termelők a terméklánc többi piac szereplőjével tehát a nemesítőkkel és a feldolgozó malmokkal is szorosabban összefogva vennék fel a harcot az érdekeik érvényesítéséért. Sajnos nálunk, még mindig tartja magát az a nézet, hogy ittnagyüzemi gazdálkodás folyik, s ennek előnyeit élvezzük, miközben a nyugati szomszédainknál ugyan jóval kisebb az egyedi birtokméret, de ott a gazdák már többszázezer hektáros szövetkezetekbe tömörülve próbálják meg érvényesíteni érdekeiket.  Közösen olyan erőt képviselnek, amiről nálunk a két-háromezer hektáros gazdálkodó nem is álmodhat, legyen szó az inputok beszerzéséről, vagy a termékeik értékesítési árairól. Nem véletlen, hogy nagyon sok jelentős nemesítő vállalat mögött is ilyen termelői értékesítő szövetkezet áll. Versenyképességünk csak szemléletváltással és ehhez kapcsolódó szerkezetváltással lesz fenntartható, véli a nemesítő szakember.

Kép és szöveg: szilvássy

About Szilvássy László

Cikkajánló

Országos Mezőgazdasági Napok – újdonságok seregszemléje

Harmadik alkalommal került megrendezésre Udvardon az ország legnagyobb mezőgazdasági szántóföldi bemutatója, amelyet több mint ötezren …