Madáreledel vagy seprű

Amikor pár évvel ezelőtt a globális klímaváltozás negatív következményeinek egyértelmű jeleire hivatkozva több cikkben is foglalkoztunk a cirok termesztésének lehetőségeivel, úgy tűnt, hogy a kétségtelen előnyök ellenére nem sikerült meggyőzni a gazdálkodókat arról, hogy a hazai vetésszerkezet várhatóan elkerülhetetlen módosítása keretében próbálkozzanak meg a kukoricánál gazdaságosabb, vele hozzávetőlegesen egyező terméshozamokat és nagyobb zöldtömeget biztosító takarmánynövény termesztésével.  Pedig az utóbbi évek időjárásának radikális változásai egyre hangsúlyosabban utalnak arra, hogy a klímaváltozás következményei megkerülhetetlen változásokat vonnak maguk után nemcsak a kultúrnövények termesztéstechnológiájában, hanem a termesztett növények vetésszerkezetében is. A szakemberek már évekkel ezelőtt jelezték, hogy a három fő terményre alapozott szántóföldi vetésforgó (gabona, kukorica, olajosok) hosszú távú működtetése fenntarthatatlan.  sőt, egyre több jel utal arra, hogy a környezeti változások miatt vélhetően nem lesz elegendő az egyes növényfajok fajtatulajdonságainak javítása, például az aszálytűrő képességük fokozása, hanem sokkal  inkább törekedni kell az eddig megszokott növényfajok kiváltására. Olyan növényfajokkal, amelyek jobban tudnak alkalmazkodni az átalakulóban levő környezeti feltételekhez.

Annak ellenére, hogy kétségbevonhatatlan tények egyértelműen azt mutatják, hogy a fenti igényeknek a cirok nagyon jól megfelel, nálunk mégsem nyerte el a termelők bizalmát, nem vívott ki agának határozottabb és erősebb pozíciót a kultúrnövények között. Nem tudta áttörni a hagyományos növények termékpályájának kiépített korlátait.  Máig csupán madáreledelként, vagy a seprű alapanyagként jegyzik ezt az élelmiszergyártásban is jól kihasználható kifejezetten gazdaságosan termeszthető, stressztűrő növényt. S ez feltehetően úgy is marad, amíg a környezetváltozások okozta gazdasági kényszer nem viszi rá a termelőket és a fogyasztókat, hogy kikényszerítsék a cirok hazai termesztési és teljes értékű feldolgozási feltételeinek megteremtését. Addig is marad a seprűk alapanyaga, amelyre egyébként ebben a válságos, különböző érdek-összefonódásokkal és -ütközésekkel terhelt időszakban, a felhalmozott szemét kitakarításában képletesen is még mindig nagy szükség van/lesz.