Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A karfiol, a többi káposztaféléhez hasonlóan, a viszonylag hűvös, párás időjárást kedveli, számára az optimális hőmérséklet a 20 C-fok. Ha őszi termesztésre, késő őszi betakarításra szánjuk a karfiolt, számolnunk kell azzal, hogy a növény tenyészideje fajtától függően 60–80 nap, esetleg még hosszabb.
Ha tehát visszaszámolunk a tervezett késő őszi betakarítástól, azt kapjuk, hogy 2-3 hónappal korábbra, a legforróbb nyárra esik a palánták kiültetési ideje. Ebből következik, hogy aligha tudjuk biztosítani a növény számára az általa kedvelt nedves, hűvös időjárást. Ilyenkor számos olyan tünet jelentkezhet, amelyek csökkentik a termés minőségét.
Elsősorban az úgynevezett grízesedés jelenségére kell figyelni: a száraz levegő hatására a karfiol rózsája úgymond túlnő, azaz a fej nem a megszokott keménységű lesz, hanem a kis rózsák szétszakadoznak, és virágzatba mennek át.
A másik érdekesség, hogy ha a kiültetés után 2-3 héten belül nem éri a karfiolt hideg hatás, akkor a karfiol nem megy át virágzatba, nem fejesedik meg. Mivel a klímánkat befolyásolni nem tudjuk, mesterségesen kell valamilyen hideg hatásnak kitenni a növényállományt a kiültetést követően, például hideg vízzel esőztető módon locsolva hűthetjük. Ezzel egy bizonyos mértékig megelőzhető a jelenség.
Egy további figyelemreméltó jelenség a későn kiültetett karfiolnál az úgynevezett jegesedés. A hideg, esős, párás körülmények között tartott, gyakorta túlöntözött és túltáplált növényeknél tapasztalható, hogy olybá tűnik, mintha üveges foltok jelennének meg a karfiolfejeken. Idővel a rózsa érintett részei persze megbarnulnak, s ezeken a területeken kórokozók is megtelepedhetnek.
A karfiol esetében különféle kártevők megjelenésére kell számítanunk. Ebben a késő nyári-koraőszi időszakban leginkább a káposztalepkék hernyói szokták megrágni a növényeinket. A rágás okozta kártételen túl az is gondot jelent, hogy a káposztalepke hernyójának ürüléke beszennyezi a szép fehér karfiolt, amitől az gusztustalanná válik.
Amikor kezd kifejlődni a karfiolbimbó, szükségessé válhat egy utolsó védekezés a káposzta-levéltetű ellen. A káposzta-levéltetű kolóniája úgynevezett mézharmatot termel, édeskés illatú, nyálkás anyagot. Ha ebből az anyagból nagyobb mennyiség termelődik, akkor az azon elterjedő korompenész teszi értéktelenné a termést.
A karfiol igen igényes, a környezeti hatásokra erősen reagáló növény, melynek termesztése sok odafigyelést és gondosságot igényel. Ezért inkább szabad földön próbálkozzunk a késő őszi termesztéssel, mert így sokkal nagyobb a siker esélye.
Nem biztos, hogy mindenkinek a kedvence a karfiol, de legalábbis nem fogyasztja túl gyakran. Mégis kevesen vannak, akik nem szeretik a rántott karfiolt… Számtalan jó tulajdonsága miatt ajánlatos rendszeresen becsempészni az étrendbe.
A karfiol kiváló tápanyagforrás: igen gazdag C-vitaminban, vitamintartalmát mélyhűtött állapotban is megőrzi. Ha valaki energiaszegény étrendet folytat, vagy cukorbeteg, jó barátja lesz a karfiol, hiszen alacsony az energiatartalma, elenyésző a szénhidrát-tartalma, de sok benne az ásványi só, az élelmi rost, s kéntartalmú összetevői megvédik a szervezetet egyes betegségekkel, például a bélrák kialakulásával szemben.
A C-vitaminon kívül B-vitaminokban is gazdag, B1-, B3-, B5- és B6-vitamin-tartalmának köszönhetően segít rendben tartani a zsír-, a fehérje- és a szénhidrát-anyagcserét. Nemcsak az immunrendszerünket erősíthetjük, hanem az idegrendszer egészséges működésének is jót tesz a karfiol fogyasztása.
A karfiol nagyon sok ásványi anyagot is tartalmaz. Megtalálható benne a kálium, mangán, magnézium, kalcium és a réz is. Ezek az enzimek különösen fontosak a szervezet salaktalanításához, a vérnyomás csökkentéséhez, de a depressziós tünetek megakadályozásához, illetve a csontrendszerünk egészségéhez is nélkülözhetetlenek.
A karfiol folsavtartalma csökkenti az agyvérzés kialakulásának esélyét, de az erek elmeszesedésének megakadályozásában is nagyon hatékony. Bizonyos vizsgálatok még azt is kimutatták, hogy a folsav az Alzheimer-kór kialakulását megelőzheti, sőt a kialakult betegség tüneteinek romlását is lassíthatja.
A karfiolban antioxidánsok is vannak. Az antioxidánsok növelik az oxigénmennyiséget a vérben és felgyorsítják az anyagcserét. A gyors anyagcsere által könnyebb az emésztés és a táplálékból is könnyebben felszívódnak a tápanyagok. Szeléntartalma miatt a káros szabad gyökök elleni harcban is kiváló segítség a karfiol, de szemünk egészsége érdekében is nélkülözhetetlen, ugyanis megakadályozhatja a szürke hályog kialakulásának esélyét.
Jó hatással van a szívre, ami azt jelenti, hogy segít az egészséges szív- és érrendszer fenntartásában. Egy csésze karfiol körülbelül 30 kalóriát tartalmaz, és mivel nem tartalmaz keményítőt, ezért korlátlan mennyiségben fogyasztható.
Milyen a megfelelő talajtípus?
[information]• A talajt mélyen fel kell ásni. Szereti az iszapos, jó vízelvezetésű talajt.• A talaj pH-értékének semlegesnek vagy enyhén lúgosnak kell lennie. Adjunk hozzá meszet, ha szükséges. Miután kiültettük, műtrágyázzuk meg a palántákat, óvjuk a széltől. A sikeres karfioltermesztés rendszeres és folyamatos növekedési feltételeket igényel. Bármilyen, a palántát érő stressz a fej növekedésének csökkenését okozhatja. Rendkívül fontos, hogy ne hagyjuk a talajt kiszáradni, mert kicsik lesznek a fejek. Öntözzük rendszeresen. [/information]
