4 sz. kép

Gyümölcsrothadás

Az idei gyümölcsszezonban a termesztőket nem csak a tavaszi fagyok okozta terméskiesések sújtották, hanem nagyon sok helyen a még megmaradt gyümölcsök is már a szedés előtt rothadásnak indultak. Olvasóink jelzése alapján lapunk egyik szakértője foglalta össze a védekezéssel kapcsolatos információkat.

A gyümölcsfákon a gyümölcs rothadását szinte mindig valamilyen gombabetegség, az esetek többségében a monília okozza. A Monilínia laxa okozza a csonthéjasok, de más gyümölcsfajok, például a birs virág- és ágelhalását, a Monilinia fructigena pedig a gyümölcsök rothadását. Az almatermésűeken ezt vánkospenésznek nevezik, mivel a termésen a gomba vánkosszerű telepeket képez a fertőzés helyétől körkörösen (1. kép). A betegség földre hullott (2., 3. kép), esetleg ágakon maradt gyümölcsmúmiákból (4. kép) terjed. Tavasszal a napfény és a magas páratartalom (80%) hatására indul el a szaporítóképletek – konídiumok – fejlődése. Ezek csak sérülésen keresztül tudnak bejutni a gyümölcsbe. A moníliás rothadás tehát akkor fertőz, amikor a gyümölcsmolyok erősen elszaporodtak, mivel a gomba spórái a molyok által fúrt lyukakon keresztül tudnak fertőzni. Nagyon jól látható ez, mert a fertőzés közepén mindig ott találjuk a lyukat – sérülést (5. kép). Ott, ahol a fán a két gyümölcs összeér, a fertőzött termésről a bőrszöveten keresztül is átkerülhet a gomba a másikra.

1. sz. kép
2 sz. kép
3 sz. kép
4 sz. kép
5 sz. kép

A moníliás gyümölcsrothadás elleni védekezés tehát a gyümölcsmolyok elleni védekezés is. A Jó Gazda 2018. augusztusi számában írtunk erről bővebben. A múlt havi számban a Molykártevők az almában címmel szintén jelent meg cikk. Ezekből kitűnik, hogy a molyok második, esetleges harmadik generációja ellen a védekezés nagyon nehéz. A rovarok fejlődését az időjárás alakulása befolyásolja, azt előre nem leget megmondani, hogy mikor kell permetezni ellenük. A szakirodalomban leírt időpontok is csak körülbelül jelzik a rajzásukat. Mivel egyre enyhébbek a telek, hamarabb jön a tavaszi felmelegedés, vagyis a pár évvel ezelőtti megfigyelések mára már pontatlannak bizonyulnak. Nagyobb gyümölcsösökben a permetezések időpontját a szakemberek csapdázás alapján állapítják meg. Ott, ahol vannak még ilyen nagyobb kertek, ők adhatnának tanácsot a környékbelieknek.

A megfigyelést kiskertekben is lehetne végezni, ha hozzájutunk feromoncsapdákhoz. Nálunk engedélyezettek ezek a csapdák, a kérdés csak az, hogy az üzletekben kaphatók-e.  Az egyes molyfajokra más-más csapdát kell használni:

Almamoly – Cydia pomonella – Obaľovač jablčný – Deltastop CP

Keleti gyümölcsmoly – Grapholita molesta – Obaľovač broskyňový (východný – Deltastop CM)

Szilvamoly – Grapholita funebrana – Obaľovač slivkový – Deltastop CF

Tarka szőlőmoly – Lobesia botrana – Obaľovač mramorový – Deltastop LB

Nyerges szőlőmoly – Eupoecilia ambiguella – Obalovač pásový – Deltastop EA

Almailonca – Adoxophyes orana – Obalovač zemolezový – Deltastop AO

Ezeket a csapdákat nem száradó ragasztóval kenik le, és a hím lepkék csalogatására a nőstények feromonját – illatanyagát használják. Naponta kell figyelni a ragacslapra ragadt egyedek számát, és amikor a számuk csökken, azaz a rajzáscsúcs után egy-két nappal kell permetezni a tojásokat és a kikelt hernyókat elpusztító vegyszerrel. Csapdázásnál is gondot okoz a második és a harmadik generációk elleni védekezés pontos időpontjának megállapítása. Ilyenkor szinte állandóan van rajzó lepke, vagyis egy vegyszerezés nem lesz elegendő. Problémát okoznak a korábban érő fajták, amelyeket már a közeli szedés előtt nem lehet hosszabb várakozási időt igénylő szerekkel kezelni. Másik hátránya az, hogy ezekre a ragacslapokra csak annak az egy fajnak a lepkéi szállnak. Sajnos, azonban egy-egy gyümölcsfajon nem csak egy molyfaj károsít, és mindegyikre nincs is feromoncsapda a piacon:

Az almán károsít: almamoly, almailonca, almamagmoly (Grapholita lobarzewskii), galagonya bogyómoly (Grapholita janthinana – Plodokaz trnkový), galagonya-magrágómoly (Pammene rhediella – Obaľovač malvicový), szilvamoly, keleti gyümölcsmoly.

Körtén: almamoly, körtemoly (Laspeyresia pyrivora – Obaľovač hruškový), keleti gyümölcsmoly.

Őszibarackon: keleti gyümölcsmoly, szilvamoly, almailonca.

Szilván: szilvamoly.

Kajszin: keleti gyümölcsmoly, szilvamoly, almailonca.

A gyümölcsrothadás ellenni védekezés legfontosabb része a gyümölcsmolyok elleni védekezés. Másik fontos feladat a fák alól és a fák ágairól is a rothadt gyümölcsök eltávolítása. Kiskertekben legegyszerűbb ezeket egy gödörbe elásni (6. kép). Itt a gyümölcs elrothad, és a rajta lévő gomba is elpusztul, ezzel a fertőződéseket tudjuk csökkenteni. Harmadik pontja a védekezésnek a szellős, ritka lombkorona kialakítása és a gyümölcsválogatás, hogy lehetőleg ne érjenek össze a gyümölcsök.

6 sz. kép

Vegyszeres védekezés a moníliás gyümölcsrothadás és egyéb gombás betegségek ellen jégverés után is ajánlott. A sekélyen, kis mértékben sebzett gyümölcsöket pár napig kell védeni, amíg ezek a sebek begyógyulnak. A gyümölcsszedés előtt a raktározási betegségek ellen vannak vegyszerek, de a molyok által megsebzett gyümölcsöt ezek sem védik meg. Erre a célra jegyzett vegyszerek: Boni Protect, Geoxe 50 WG, Luna Experience. Bellis, Switch 62,5 WG és a kiskereskedelmi csomagolásban is kapható Signum.

Kép és szöveg: Sedliakné György Ilona

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda áprilisi száma

Az időszerű havi kerti tennivalók összefoglalója mellett a Jó Gazda április száma részleteen is foglalkozik az …