[dropcaps]Jó lenne, ha a kiválasztottak fejlesztési programja helyett végre a tényleges vidékfejlesztési program céljai és elképzelései kerülnének megvalósításra, hangsúlyozta a minap egy információs rendezvényen felszólaló elkeseredett agrárvállalkozó, aki ehhez a vidékfejlesztési tervet jelölő betűszóhoz (PRV – plán rozvoja vidieka – PR vyvolených) kapcsolódó szójátékba sűrítette az agrártámogatási projektek eddigi elbírálásával és a kifizetésekkel kapcsolatos vélhetően nem éppen kedvező tapasztalatait és véleményét. [/dropcaps]Talán nem véletlen, hogy az eddigi két uniós költségvetési időszak támogatáspolitikai céljainak megvalósítását, és főleg a források elosztását ma már a nép ajkán terjedő és lassan közkinccsé váló szellemes beszólás fogalmazza meg a legkifejezőbben, hiszen e pár szóval képes érzékeltetni azt a tehetetlenségből fakadó dühöt és elkeseredettséget, amit az utóbbi években fejlesztési forrásokat igénylő kisvállalkozók és agrárgazdálkodók éreztek, amikor közölték velük, nekik megint nem jutott a meghirdetett forrásokból.
A jól értesültek újra úgy tudják, hogy ebben a költségvetési időszakban az egyes projektek elbírálására kidolgozott pontrendszerben továbbra is a szubjektív szempontok kapnak jelentős szerepet. Nem lenne egyszerűbb, ha a kérvényező már a projekt benyújtásakor maga is kiszámíthatná, a felállított objektív kritériumok alapján van-e esélye arra, hogy sikeres lesz. Nemcsak felesleges kiadásoktól, hanem a felesleges idegeskedéstől is megszabadulhatna. Pedig már van rá példa, hogy az objektív feltételrendszer mindenféle szakértői és szaktanácsadói vélemények nélkül is működik, az igénylők digitalizált kérvények formájában küldik be a projekteket, és ebben a formában történik azok elbírálása is. Érdemes lenne kiszámolni, hány hivatalnok és „szakértő” munkája lenne helyettesíthető ilyen digitalizált rendszer működtetésével. Nem beszélve arról, hogy végre azok is szóhoz, illetve támogatáshoz juthatnának, aki eddig labdába se rúghattak.
Szilvássy László
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
