A cékla nemcsak finom savanyúság, hanem vitaminban és ásványi anyagban igen gazdag zöldség, amelyet mi magunk is könnyedén termeszthetünk kertünkben!
Eredetileg a Földközi-tenger környékén őshonos, vad rokona ma Elő-Ázsia területén is megtalálható, majd innen került Ázsiába és Indiába. Már a II. és III. században termesztették a görögök és a rómaiak, ahol szicíliai répának nevezték.
Különlegesen gazdag B-vitaminban, de van benne C-vitamin és cukor is. Ültethetünk korai, illetve késői fajtát is, így nyáron és ősszel is betakaríthatjuk az ízletes bíbor lila gumókat. Ma már számtalan fajta vetőmagja várja a hobbikertészeket a szakboltokban, van óriás, hengeres, gömbölyű és ezek több változata is.
Minőségét és ízét sajnos nagyban befolyásolja a kerti talaj minősége. Kedveli a homokos laza talajt, így ha kertünkben túl tömör a talaj, keverjünk kevés homokot a földbe. Legjobban a gyengén savanyú vagy közömbös talajon fejlődik a legszebben, hőre közepesen igényes, és túl sok fényt sem igényel a fejlődéshez.
A magokat április végén vessük el szabadföldbe, majd őszi szedéshez másodvetésre még egyszer június 15. és július 15. között ültessük el, így júliustól októberig szedhetjük a céklagumókat kertünkből.
Ha előkészítettük a talajt, húzzuk ki a sort, majd kézzel szórjuk el a magokat szépen sorban kb. 2-3 cm mélyen. Ezután takarjuk be őket egy réteg földdel, öntözzük be a talajt, majd várjunk türelmesen, hamarosan megjelennek a kis magoncok.
Amikor ezek elérik az 5 cm magasságot, kezdjük el ritkítani a sorokat, vagyis szedjünk ki néhány magoncot, hiszen ha mind meghagynánk, a fejlődésük során egymást nyomnák el és a tápanyag is kevés lenne számukra.
A céklamagoncokat elég májusban heti egy alkalommal megöntözni. Ezután a kis növények tovább fejlődnek, és elérik a palánta kort, ekkor már 10-15 cm nagyságot is elérik, itt jöhet az újabb ritkítás. Érdemes minden második palántát kiszedni. A kiszedett palántákat elültethetjük külön, de akár el is ajándékozhatjuk őket ismerősöknek, barátoknak.
Ne felejtsük el a megmaradt palántákat rendszeresen gyomlálni, és kapálni majd az időjárástól függően heti egy vagy két alkalommal megöntözni. A gumók legtöbbször a vetéstől számítva 100-120 napra már szedhetők, és ha túl sok céklánk termett tegyük őket hideg hűvös jól szellőző helyre vagy egyszerűen ássuk el őket száraz homokba, így sokáig eltarthatók a gumók.
Kézzel is betakaríthatjuk
A céklát a talaj átfagyása előtt – időjárástól függően – október végén, november elején szedjük fel. E műveletkor nagyon kell ügyelni arra, hogy a répatest ne sérüljön (a sérült cékla leve ugyanis a főzéskor kifolyik). A betakarítás igen könnyen végezhető kézzel is, mert a répatest egyharmada a földből kiáll. A teljesítmény azonban növelhető ásó és szedővilla használatával.
A tisztítás igen nagy gondosságot igénylő művelet, a céklát késsel lefejelni és a gyökerét levágni nem szabad. A leveleket kézzel csavarjuk le a répáról. A céklát megtisztítás után általában zöldséges ládákba rakjuk. Viszonylag jól és hosszú ideig (6 hónap) eltartható, tárolására legmegfelelőbb a 0-4 °C hőmérséklet és a 97%-os relatív páratartalom.