Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Az őszi vetésű kultúrnövények ősszel elvégzett gyomirtásának szerepéről és a biostimulátorok alkalmazásának hatásairól tartott szakmai konferenciát szeptember közepén az Arysta LifeScience Slovakia Kft. Érsekújvárott. Villár Gábor a cég vezetője bevezetőjében az ősziek gyomirtásával kapcsolatos hazai és külföldi tapasztalatokat összefoglalva rámutatott, hogy a tőlünk nyugatra fekvő országokban már korábban felismerték az őszi kezelések hatékonyságát és gazdasági előnyeit, így nem véletlen, hogy ezekben az országokban 60–70 százalék, sőt azon fölötti az ősszel vetett kultúrállományok vegyszeres kezelése. Annak ellenére, hogy az őszi kezelések iránti termelői érdeklődés az utóbbi években nálunk is növekvő tendenciát mutat, a rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint például eddig az ősziek vetésterületének mintegy 9 százalékát kezelték a kultúrnövénnyel együtt kelő gyomok ellen. Csehországban ez az arány 60 százalék feletti. Dušan Blaho, a cég képviselője a bevezetőhöz kapcsolódva a gyomirtások gazdasági hatásait elemezte részletesen előadásában, amelyben az egyes kultúrnövények és ősszel kelő gyomfajták fajlagos tápanyagigényének összehasonlításával és statisztikai értékelésével mutatott rá, milyen mértékű hozamveszteséget okozhatnak ezek az áttelelő gyomok. Például a parcellán jelenlevő ragadós galaj magas tápanyagigénye akár 3 százalékkal csökkentheti az adott kultúra hozamát. Nem kétséges tehát, hogy az őszi gyomirtásnak nemcsak növényegészségügyi, hanem gazdasági jelentősége is van. Az őszi gyomirtással védjük a talaj tápanyag- és vízkészletét, csökken a tavaszi kezelések jelentősége. Nem beszélve arról, hogy a különböző vírushordozók gazdanövényeit is irtjuk, illetve gyérítjük, így a kultúrnövények fertőzőttségi veszélyeztetését is csökkenteni tudjuk.
Az őszi kezelések alapvető készítménye a Pledge 50 WP, amely hatóanyaga (flumioxazin) révén főleg a magról kelő kétszikű gyomok elleni védelmet biztosítja. Kiegészítő kombinációs készítményekkel, pl. a nagy széltippan ellen hatásos Calipuronnal a gyomnövények 2–3 leveles állapotáig hatékonyan megoldja az említett veszélyes gyom okozta problémákat is. A Pledge további kombinációs készítménye a Savvy, amely elsősorban az olajosmagvú kultúrnövények utánkelése elleni kezelésre ajánlott olyan esetekben, amikor talajműveléssel nem sikerült ezt a problémát tökéletesen megoldani.
Az előadó tájékoztatójában a vetőmagok Atonikkal való kezelésének tapasztalatait és vizsgálati eredményeit is összefoglalta. A hazai termelők körében régóta ismert és bevált készítmény vetőmagokra kifejtett kedvező hatásait a KMEMI által végzett laboratóriumi vizsgálat, illetve a szántóföldi kísérletek eredményei is igazolták. A búza vetőmagjának Atonikkal való kezelése a négyzetméterenként kimutatott kelési erély, a gyökerek tömege, a növényállományban kifejlődött kalászok száma és a terméshozam tekintetében is egyértelműen pozitív eredményeket mutatott mind a kontroll, mind pedig az egyéb vizsgálatba bevont gombaölőszeres csávázószer hatásainál. A zselízi szántóföldi kísérletekben a tavaszi árpában szintén jelentős hozamnövelést produkált.
Az őszi gyomirtások és a tápanyagfelhasználás összefüggéseit elemezte előadásában Ladislav Ducsay a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem tanára, aki kiemelte a gyomok okozta hozamkiesések minőségi és mennyiségi jelentőségét. Amint elmondta, a jól trágyázott talajokon a gyomoknak is kedvezőbb feltételek állnak a rendelkezésükre, és mivel azok a kultúrnövényekhez hasonlóan, sok esetben intenzívebben veszik fel a talajból a tápanyagokat, így az azokért folyó harcban bizonyos esetekben előnyösebb helyzetbe kerülnek. Az egyes gyomfajták tápanyagigényét összehasonlító vizsgálatok eredményeit összefoglalva rámutatott, hogy egyes kultúrnövények esetében (kukorica, repce) a gyomosodás okozta hozamveszteségek elérhetik akár a 30 százalékot is. Ezzel kapcsolatban nem mellékes a gyomok által kivont tápanyagok pótlására fordítandó költségnövekedés sem. A tápanyag-gazdálkodási szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a talajok ellátottsági szintje egyes alapvető tápanyagok esetében radikálisan lecsökkent, így például a foszfor esetében egy-másfél évtized múlva komoly problémákkal szembesülhetnek a termelők.
A gyomirtószeres kezelések hatásmechanizmusának részleteit és következményeit tárta a hallgatóság elé Villár Gábor cégvezető, aki ezen belül a Pledge gyomirtószer működését is ismertette. Amint megtudtuk, a talajra kipermetezett gyomirtószerek hatóanyagai általában a talaj legfelső rétegében, mintegy 2 cm-es mélységig hatnak, ahol a legtöbb gyomfajta magja csírázik. A talajon keresztüli hatásmechanizmusuk úgy működik, hogy a gyomok gyökerei a hatóanyagot felszívják, ugyanakkor érvényesülésükhöz fényre is szükségük van, ezért lassabban érvényesítik hatásukat. Ez az ún. szisztémikus hatás mellett a gyomitószernek kontakt, leveleken illetve zöld növényi részeken át érvényesülő hatása is van. A gyomirtószerek hatásmechanizmuával kapcsolatban fontos megfigyelés és gyakorlati tapasztalat, hogy a talaj említett 2 cm-es rétegében csírázó gyommagvak felülete 12–15 mm2, ezeket a gyomokat megbízhatóan kezeli a Pledge is, ugyanakkor az ennél nagyobb felületű gyomok, illetve kultúrnövények csírázását már nem befolyásolja. Ezen az elven működik a gabonafélékben is, lévén, hogy a búzaszemek felülete már 20 mm2 feletti. Ugyanakkor ez magyarázza azt is, hogy miért nem hat pl. a héla zab csírázása ellen, ennek magja ugyanis már 40 mm2 felületű.
Az algákból kivont ún. Physio-Activators hatóanyagok szerepéről és a növények fejlődésében betöltött szerepéről, illetve az ezt vizsgáló kutatások eredményeiről számolt be Nicolas Crété, az Arysta e területen illetékes közép-európai képviselője. A GA 142 (Ascophyllum nodosum) oligoszacharid molekulák metabolizációs folyamatokban betöltött szerepét számtalan kutatóintézet vizsgálta és igazolta, amit a szántóföldi kísérletek is megerősítettek. Kedvező hatásai a növények tápanyagfelvevő képességének javításában, a biomassza képződésének növekedésében és a virágzás stimulálásában is egyértelműen kimutathatók. A tápanyagfelvevő képesség javítása terén növeli a növényekben a tápanyagfelvételért felelős enzimek aktivitását, stimulálja a fotoszintézist és növeli a gyökérképződést valamint a növény talaj feletti részeinek a fejlődését is.
A Rooter nevű készítmény az említett hatóanyagának köszönhetően a növények növekedését, a gyökérrendszer fejlődését és aktivitását segíti. Kijuttatásának optimális időpontja a repcében a 4-6 leveles állapot, a gabonafélékben 2-3 leveles állapotban ajánlott. A növényállományban aktivizálja a gyökérrendszer fejlődését, javítja a tápanyagok felvételét és regenerációs hatása is van az állományt ért stresszhatások könnyebb elviselésében. Hatásai a termelők szempontjából sem érdektelenek, a hatékonyabb tápanyagfelvétel nemcsak a növény kedvező fejlődésében, hanem a hozamokban is egyértelműen megmutatkozik. Lengyelországi vizsgálatok alapján például a repce gyökértömege 28 százalékkal, a gyökerek hossza 7 százalékkal, a gyökérnyak vastagsága 13 százalékkal növekedett alkalmazása után. Őszi búzában a gyökértömeget szintén 14 százalékkal növelte, ennek eredményeként a tápanyagfelvevő képesség javításával a stressztűrés, ezen belül a szárazságtűrés is javult. A biostimulátor készítmény alkalmazása egyértelműen igazolta, hogy a kezelt növények könynyebben veszik fel a tápanyagokat és azokat hatékonyabban hasznosítják, egyúttal jobban képesek alkalmazkodni az őket ért abiotkus (környezeti) stresszhatásokkal szemben is.
Mária Sekerková, növényvédelmi szakember a Rooterrel kapcsolatos szlovákiai vizsgálatok eredményei kapcsán megerősítette az előtte elhangzottakat, és felhívta a figyelmet arra, hogy az idei előrejelzések, a várható szárazság alapján szintén ajánlott az említett készítmény alkalmazása a stresszhatások mérséklése érdekében. Hangsúlyozta azt is, hogy a termelők az ajánlott 1l/ha adagolást ne változtassák meg önkényesen, a tapasztalatok alapján érdemes betartani az ajánlott adagot. A szakember ismertette a Rooter és a Sparta gombaölőszer együttes alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatok eredményeit is, amelyek a repcében áttelelésre jobban felkészült állományt eredményeztek. Felhívta a figyelmet a rovarölőszeres kezelések fontosságára is, mivel ezt a vetőmagok csávázásából kivont készítmények szükségessé teszik.Svoren Pál, az Arysta munkatársa a repce őszi kezelésére ajánlott új gyomirtószer, a Nero (hatóanyaga pethoxamid és clomazone) eddigi eredményeit ismertette, és összefoglalta a vele kombinációban kijuttatható, ill. az egyéb növényvédelmi kezelésekre kihasználható készítmények sorát is. A Nero hatékonyságát nagyban javítja a Predict nevű új adjuváns, amely segíti a felszívódását. A Targa Super és a Pilot főleg az utánkelések kezelésére ajánlott, a Sparta tebuconazole hatóanyaga a gombaölőszeres védelem mellett a növényállomány növekedésszabályozásában is szerepet játszik. A rovarölőszerek sorában említette a Nexide (legújabb piretroid alapú) készítményt, amelyet a gabonafélékbe, a borsóba és a repcébe regisztráltak. Természetesen nem feledkezett meg a régebbi készítményekről sem, ezek között a legolcsóbb piretroid alapú Cyperkill-t említette, egyúttal felhívta a figyelmet a Cupran SC folyékony réztartalmú készítményre is, amellyel a növényállományokban a szárszilárdságot erősíthetjük. Ján Beňovský, az egykori Chemtura – amely immár az új Arysta cégcsoport része lett – munkatársa a rovarölő szerek és csávázószerek újdonságairól tartott előadást. Bemutatta a gabonafélék vetőmagjának csávázására kifejlesztett új, ipconazole hatóanyagú készítmény, a Rancona 15 ME tulajdonságait, amelyek közül elsősorban a nagyon kis méretű elemi részecskéire, a kiváló lefedettséget biztosító képességére és a hatásérvényesülés hőmérséklettől való függetlenségére hívta fel a figyelmet. A csávázószerek között természetesen az ismert Vitavax 2000 is tovább szerepel a kínálatban, ennek tulajdonságairól már évek óta meggyőződhettek a felhasználók.A rendezvényen részt vett Hildo Brilleman az Arysta közép- és kelet-európai képviseletének vezetője, aki lapunknak elmondta, hogy a növényvédő szerek és hatóanyagok további fejlesztése terén ők is érzékelik a környezetkímélő és ökológiai termesztés követelményeit, s erre több új termékükkel is reagálnak, ezek közé tartozik az itt bemutatott Rooter is. A növényvédő szereket gyártó és forgalmazó cégek piacán a vezető cégek mögött az Arysta igyekszik továbbra is megtartani és megszilárdítani pozícióit, ebben a folyamatosan megújuló termékkínálatra, az egyre bővülő partnerhálózatára és a velük való szoros együttműködésre is támaszkodik.
Kép és szöveg: Szilvássy László
