Októberben a letermett növények termésének betakarítása és a kerti ágyások letisztítása után a szükséges trágyázás mellett fontos művelet a talaj átdolgozása, forgatása is, amit általában ásással oldunk meg. A kiskertekben ugyanis ritkábban szántanak, ehelyett inkább a motoros rotációs kapát használnak. A kerti talajokat általában legalább kétévente ajánlatos mélyebben és alaposabban megforgatni.
Az őszi talajműveléshez használt legegyszerűbb szerszám az ásó, a talajforgatás és lazítás eszköze. Az ásás lényege, hogy az év során megtömörödött felső talajréteget fellazítsuk, és ezzel alkalmassá tegyük az őszi, téli csapadék felvételére. A felásott talajban tárolt víz biztosítja a növények tavaszi- és nyár eleji egyenletes, erőteljes növekedését.
A növények gyökereinek nemcsak nedvességre, hanem levegőre is szükségük van. A talajban zajló biokémiai folyamatokhoz szintén szükség van oxigénre. Az ásással a forgatás és lazítás révén jó levegő-ellátottságot lehet biztosítani. Az ásáskor kiemelt talajszeleteket a levegő átjárja, a rögöket a tél fagya felbontja, így a növények számára kedvezőbb talajösszetétel alakul ki.
Az ásás célja az is, hogy a talaj felszínén és felső rétegében levő szerves anyagokat leforgassa és a talajra kiszórt trágyaanyagokat abba a mélységbe juttassa, ahol a növények gyökerei helyezkednek el.
Ennek elérése érdekében ősszel minél mélyebben, hantosan ássunk. A rögöket – ellentétben a tavaszi ásással – nem kell elegyengetni. (sz)