Az öntözés gyakorisága

[dropcaps]Az utóbbi évek tapasztalatai alapján térségünkben egyre nagyobb gondokat okoz a szárazság, különösen a lehullott csapadék aránytalan eloszlása. Ma már nemcsak a nagy nyári aszályok károsítják a növényállományokat, hanem immár a tavaszi időszakban is egyre rapszodikusabb a csapadék eloszlása és a hiány következtében fellépő károsodás. [/dropcaps]A zöldségtermesztés ráadásul kifejezetten vízigényes ágazat, gyakorlatilag elmondható, hogy mesterséges csapadékpótlás nélkül alig lehet jövedelmező termesztést folytatni. Ráadásul az intenzívebb termesztési viszonyokhoz nemesített fajták már eleve igényesebbek a folyamatos vízellátással szemben. Természetesen vannak kevésbé vízigényes zöldségfélék is, a saláta például egész tenyészideje alatt megelégszik annyi vízzel, mint amennyit például az uborka akár egy nap alatt is elpárologtat.

Az öntözés gyakorisága a talaj vízmegtartó képességétől is függ. A magasabb humusztartalmú kötöttebb talajok tovább tartják a nedvességet, ezeken a területeken ritkábban (7–10 naponként), de nagyobb adagokkal lehet és kell öntözni, mint a könnyű, szerves anyagokban szegény homokos talajokon, ahol esetenként 2–3 naponként is szükséges lehet az öntözés.

Az öntözésre legmegfelelőbb időpont a reggel, ekkor ugyanis minimális az elpárolgás, egyúttal ilyenkor a növény gyorsabban felszárad. Ellentétben az esti öntözéssel, amelynél a levelek hosszabb ideig nedvesek maradnak, így nagyobb a különböző fertőző betegségek kialakulásának veszélye.

Mivel a növény a tápanyagokat oldat formájában veszi fel, a fejtrágyát vízzel együtt célszerű kijuttatni, ehhez olyan műtrágya kell, amely vízben jól oldódik, könnyen felvehető formában tartalmazza a tápanyagokat, a termesztett növény szempontjából kedvező a tápanyagok egymáshoz viszonyított aránya.

Csepegtető öntözés – Takarékos vízfelhasználás

A csepegtető öntözés, ma már elterjedt a világ számos országában, elsősorban az iparilag fejlett államokban. A rendszert alkalmazó gazdák véleménye szerint a csepegtető öntözéssel gazdaságosan és hatékonyan megoldható a növények vízignyének kielégítése. Üvegházak, fóliasátrak, gyümölcsösök, szőlők és zöldségfélék öntözésére kiválóan alkalmas.

A csepegtető öntözőberendezések használatának előnyei: takarékos vízhasználat, a talaj felületének részleges nedvesítése, minimális párolgási veszteség, a vízadagolás pontos meghatározása kizárja a mélybeszivárgást, a gyomnövények öntözővíz-fogyasztása minimális, a levélzet száraz marad, kis munkaerő-ráfordítás, automatizálási, távirányítási lehetőségek. A növényvédelem és a gyomok irtása sokkal kevesebb gondot okoz, mivel a gyomok csak elszórtan és kivételesen fordulnak elő a talajfelület nagy részének szárazon maradása miatt. A kórokozó gombák sem találnak kedvező mikroklímát fejlődésükhöz.

A terméstöbblet a csepegtető öntözéssel jóval nagyobb és jobb minőségű, mint a többi hagyományos öntözési módszerrel. Ez annak köszönhető, hogy ez az öntözési módszer alkalmas az optimális talajnedvesség fenntartására. Így a gyökerek állandóan olyan közegben élnek, amelyben a víz- és a levegő kedvező arányban vannak.

A műtrágyák az öntözéssel együtt kiadagolhatók, így megtakarítható a kiszórás és a talajba dolgozás költsége, továbbá a tápanyagok a növények „gyökérzónájába” kerülnek.

A növényápolás munkálatait nem hátráltatja az öntözés. A szárnyvezetékek között szárazon maradó sáv még az öntözés közben is lehetővé teszi a szükséges talajművelést, növényápolást. Ugyanakkor kevesebb a gyom és nincs talajcserepesedés.