A háztáji gazdaságokban ma már kevesen tartanak baromfit, talán még a csirketartással foglalkoznak a legtöbben. A növendék állatokat azonban már nem kotlók alatt keltetik, hanem keltetőből vásárolják. Fontos, hogy küllemi hibáktól mentes, száraz pihével teljesen benőtt, nem gubbasztó, ép végtagokkal rendelkező, záródott köldökű, élénk tekintetű és mozgású egyedeket vásároljunk. Sikeres felnevelésükhöz meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Az egynapos csirkéknek már a szállítás során biztosítani kell a megfelelő hőmérsékletet. Az állatok ugyanis csak kéthetes koruktól kezdve képesek a saját testhőmérsékletük szabályozására. A napos csibe hőszabályozó képessége nagyon rossz, ezért 1 hetes korig a hátmagasságában mérve 31-32 0C legyen a hőmérséklet, amit egy szokványos hőmérővel mérhetünk. Ez a hőmérséklet hetenként 2 0C-kal csökkenthető, tehát a hathetes csirkénél már 22 0C is elegendő. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy az ajánlott hőmérsékleti értékeket ebben az időszakban folyamatosan fenntartsuk, mert az esetleges nagyobb hőmérsékleti kilengéseket az állatok egészségi állapota, növekedése, aktivitása megsínyli.
A kellő hőmérséklet mellett az állatoknak életük első szakaszában szükségük van megfelelő intenzitású megvilágításra is. Az első héten általában 22-23 órányi megvilágítást igényelnek, a következő 5-6 héten a megvilágítást 16 órán át ajánlott fenntartani, s csak ezt követően csökkentsük napi 8-9 órára.
A kikelt csirkéknek életük első három napjában a saját belső készletük is szolgáltat tápanyagforrást, így külön takarmány nélkül is képesek átvészelni ezt az időszakot. Ezután azonban már feltétlenül szükségük van a megfelelő összetételű takarmánytápra, amely biztosítja számukra a fejlődésükhöz szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat is. Természetesen kelésük után azonnal képesek a táplálkozásra, ezért lehetőleg legyen előttük megfelelő táp, de elsősorban friss víz.
A csirkék környezeti igényei közül további fontos tényező a légtér minősége, annak páratartalma. Az állati ürülékből felszabaduló gázok károsan hatnak az állatok egészségére, ezért ezeket folyamatosan el kell vezetni, rendszeres szellőztetéssel, nagyobb állományok esetében ventillátorok segítségével kell biztosítani a megfelelő légcserét. A folyamatos huzat azonban árt az állatoknak, és gyakran indokolatlannak tűnő elhulláshoz vezethet.
A baromfitartás alapszabálya az, hogy ne tartsunk együtt különböző fajú hasznosítási irányú és életkorú baromfiakat. A különböző fajoknak más és más az igénye az elhelyezéssel, a takarmánnyal, az etetőkkel, itatókkal szemben, másrészt különböző erőviszonyokat képviselnek, és az erősebbek üldözik a gyengébbeket, de legalábbis nem engedik a takarmány közelébe, s végül azért, mert az idősebbek esetleg megfertőzhetik a fiatalabb állatokat olyan kórokozókkal, amelyek rájuk nézve nem veszélyesek, a fiatal állatot azonban megbetegítik, esetleg elpusztítják. (sz)
Fotó: Szilvássy