Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
(Sima) karmosbéka (Xenopus laevis)
Afrikából származó kétéltű. Az eredeti barna szín mellett a díszállat-tenyészetekben vajszínű törzsalakját is létrehozták.A felnőtt állat testhossza 8–9 cm, a nőstények valamivel nagyobbak a hímeknél. Hátsó lábukon fejlett úszóhártya van, első lábuk négy ujja közül hármon karmot viselnek. A vízi lények széles skáláját elfogyasztják, mint például apró halivadékot, rákokat, szúnyoglárvát, férgeket. A kereskedelemben egész évben kapható Tubifexet is szívesen elfogadják, ami csővájó férgekből álló élőeleség. Békáink eleinte félénkek, de idővel kézből, az ujjaink közül is elfogadják a táplálékot.Ha ügyelünk nevelésükre, a karmosbéka öt-hat évig is életben tartható nálunk.
Mikor eljön a párzás ideje, a hímek végtagjainak alsó fele és az ujjak fekete színre váltanak. Ilyenkor hangot is adnak ki állataink, a hím „kő-kő-kő” jelekkel hívja a nőstényt, párja „tik-tik-tik” hangokkal válaszol. A nőstény röviddel, mindössze mintegy másfél órával a párzás után nekiáll lerakni az 1 mm átmérőjű petéket, esetenként tíz-, sőt akár tizenötezer darabot is, melyeket később kocsonyás anyag vesz körül. Körülbelül egy hét, hat-nyolc nap múlva kelnek ki a lárvák. Őket az üzletekben szintén kapható Cyclops-naupliszokkal etessük. Az ebihalak 3–7 cm nagyságúak, mikor megjelennek hátsó lábaik. Ügyeljünk arra, hogy békáink vize ne szennyeződjék el.
Egyébként a karmosbékát az orvosi intézményekben a nők terhességének gyors megállapítására is használják.Sztrecskó Rudolf(Forrás: Lányi György: Állatkedvelők kézikönyve)
