Agrotechnikával a kukoricamoly ellen

Az ősszel egy kukorica hibrid bemutatón azt figyeltem meg, hogy szinte az összes egyed fertőzött a kukoricamolytól. Leggyakrabban a kukorica szárában voltak a kártétel tünetei (1 sz. kép), de a kalászokban is gyakoriak voltak a már fuzáriummal fertőzött rágásnyomok. Az új hibrideknek a száruk a dőlésnek, törésnek nagyon jól ellenáll, és a csövek sem törnek le, de a magokon okozott fuzárium fertőzés igen veszélyes. A kukoricán, de a kalászos gabonákon is a Fusarium graminearum károsít. A gomba mikotoxinokat termel, amelyek az állatok testében sem bomlanak le, hanem belekerülnek az élelemláncba. Ezek a toxinok károsítják az emésztőrendszert és a szaporodó szerveket is. Az orvosok megfigyelték, hogy a fejlődésben lévő szervezetre különösen károsak, a fiúknál  elhízást, a mellek növekedését okozzák, mivel a női nemi hormonhoz, az ösztrogénhez hasonlóak ezek a vegyületek. Nem alaptalan tehát, hogy az EU 856/2005 sz. rendeletével a megengedett szint feletti toxintartalmú termények nemcsak élelmiszeripari felhasználását, de takarmányozásra való felhasználását is betiltotta. Tilos továbbá az ilyen tétel javítása jó minőségű termék hozzákeverésével is. Ezeknek a terményeknek tehát egyedüli felhasználási módja a bioenergia előállítása.

A kukoricamoly első rajzása május végén kezdődik, a nőstény a tojásokat a kukorica levelére rakja (2 sz. kép). A kikelt kis hernyók a leveleken tartózkodnak egy darabig, ott szabálytalan lyukakat, ablakokat rágnak (3. sz. kép), majd a szárba, vagy a kalászba furakodnak.  A nagyon meleg, száraz időjárás rákényszeríti a lárvát, hogy minél hamarább befurakodjon a szárba.  Az egyre melegebb nyarak, egyre szárazabb időjárása okozza azt, hogy egyre gyakrabban a fejlődő szemeken táplálkoznak (4 sz. kép). A vegyszeres védekezésben ennek a ténynek nagy a szerepe, mivel a permetezést addig kell elvégezni, ameddig a hernyók még a leveleken vannak. Lényegesen lecsökken tehát az idő a jó hatásfokú beavatkozásra.

A kukoricamolynak lehet második nemzedéke, a korán rajzó lepkék utódaiból. A kései lárvák nyugalmi állapotba maradnak, így az első és a második nemzedék lárváiból erős áttelelő népesség keletkezik. A kifejlett lárvák telelnek az alsó szárközökben. Egy enyhe tél, a felszínen hagyott kukoricaszár maradványok mindig erős fertőzést vetítenek elő. A szántásmentes agrotechnika a kukoricamoly elterjedésének egyik fő okozója. A talaj felszínén maradt kukoricaszár a legideálisabb a lárvák áttelelésére (5 sz. kép). Tavasszal nagyon könnyen találhatunk a hosszabb, több csomóközből álló szárban lárvát (6 sz. kép). A védekezés egyik legjobb módja a lárvák áttelelésének megakadályozása. Amikor a kukoricaszár a talajba beszántva elkorhad a benne telelő lárva elpusztul. A szántásmentes agrotechnikánál a szár apróra zúzása a megoldás. A kukoricaszárat olyan módon kell összezúzni, hogy ne maradjon internódium, azaz szárköz sértetlenül. A tápanyag-utánpótlásról szóló termelőkkel folytatott beszélgetésekben sokszor az a véleményem, hogy a vegetáció alatt indokolatlanul sok nitrogéntartalmú trágyát használnak. Ha a kálium és a foszfor pótlásával nem foglalkoznak, a magasabb adagú nitrogéntrágyázás nem fog magasabb magtermést adni. Sokkal hasznosabb lenne ezt a nitrogént ősszel a kukoricaszárra szórni, ezzel elősegíteni a lebomlását, és a benne telelő molylárvák pusztulását. A fuzárium gomba ivaros szaporítószervei is a kukoricaszáron telelnek át, innét kerülnek tavasszal a levegőbe. A kukoricaszár elkorhadásával ezek a gomba spóráik is elpusztulnak.

A kukoricamoly ellen használt biológiai védekezési mód, a fürkészdarazsak alkalmazása az utóbbi években nem hozott a termelők számára elvárt eredményt. Sajnos, így ez is a vegyszeres védekezést hozza előtérbe akkor, amikor a vegyszerhasználat csökkentése a mezőgazdaságban egész Európa területén a cél.
Error: the communication with Picasa Web Albums didn’t go as expected. Here’s what Picasa Web Albums said:

404. That’s an error.

The requested URL /data/feed/api/user/timea.szilvassy/album/AgrotechnikavalAKukoricamolyEllen?kind=photo was not found on this server. That’s all we know.

Kép és szöveg: Sedliakné György Ilona