Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Az idei április végi fagyok a zöldségféléken nem okoztak nagyobb károkat. A későbbi változékony, de száraz jellegű időjárás a gombabetegségeknek nem kedvezett. A nyári hónapokban előforduló felmelegedések napperzselést okoztak főleg a paradicsom termésén.
Hagymafélék
A száraz időjárás a vöröshagymán előforduló hagymaperonoszpórának (pleseň cibuľová) nem kedvezett. A fokhagymát viszont a ritkábban megjelenő hagymarozsda (hrdza cesnaková – 1. kép) fertőzte. Mivel ez a megbetegedés általában csak a vegetációs időszak végén jelentkezik, általában nem okoz nagy károkat, ezért nem is kell ellene vegyszerekkel beavatkozni. Kerülni kell viszont a fokhagyma esőztető öntözését.
A fokhagymán tavaly is jelentkezett egy kevésbé ismert gombabetegség – a hagyma szkleróciumos rothadása (skleróciová hniloba cibule – Sclerotium cepivorum). Tipikus tünetei a gyökérpusztulás és a fehér gombabevonat, amelyben később apró fekete golyócskák (szkleróciumok – 2. kép) keletkeznek. Ezek segítségével a gomba a talajban több évig fennmarad. Ezért megjelenését elsősorban a növényváltás elhanyagolásának tulajdonítjuk, de fontos szerepe van a növények nitrogénnel való túltrágyázásának is.
A póréhagymafej-aknázólégy (mínerka pórová) első nemzedékének rajzása már április tizedike körül elkezdődött, a második nemzedék nőstényeinek szúrásnyomait a leveleken viszont csak szeptember elején észlelték a póréhagyma termesztői.
Káposztafélék
A szokásosnál hűvösebb időjárás fékezte a káposztafélék tavaszi kártevőinek (levélbolhák – skočky) elszaporodását. Viszont az idén is korán jelentkezett a közönséges liszteske (molica lastovičníková – 3. kép) a növények idősebb levelein. A termelők több kezelést is végeztek ellene de nem mindig eredményesen. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a káposztafélék hernyókártevőihez viszonyítva a közönséges liszteske nem okoz olyan nagy károkat, ezért népessége gyakori permetezésszerű öntözéssel is csökkenthető. Jelenleg a kártevő ellen csak egyetlen készítmény (Neemazal-T/S) van engedélyezve.
Paprika
A paprika legismertebb szabadföldi kártevői (levéltetvek – vošky) a nyár elején jelentkeztek tömegesen. A későbbi változékony időjárás már nem kedvezett a káros mértékű elszaporodásuknak.
A nyári hónapokban az üvegházi paprikán az atkák is elszaporodtak. A közönséges takácsatka (roztočec chmeľový) jelenlétére az idősebb leveleken jelentkező apró ezüstös foltok utalnak. Később a foltok összefolynak, a levelek elsárgulnak és végül lehullanak a növényekről. A paprika-tetűatka (roztočík paprikový) egyedei viszont a növények hajtásvégein szívogatnak, ezért a tünetek is a legfiatalabb leveleken és a tenyészcsúcsokon jelentkeznek. A levelek deformálódnak és később lehullanak. A legfeltűnőbb tünetek a fiatal termésen találhatók barna parásodás formájában (4. kép).
Paradicsom
A paradicsom legveszélyesebb gombabetegsége – a fitoftóra (paradicsomvész – pleseň rajčiaková) – az elmúlt vegetációs időszakban nem károsította az ültetvényeket. Az alternáriás levél- és termésfoltosság (alternáriová škvrnitosť rajčiakov) is csak a augusztusi esők után jelentkezett. A betegség első tünetei mindig a termés kocsányánál jelennek meg. Ezzel különböznek az élettani eredetű terméscsúcsfoltosságtól (hniloba špičiek plodov rajčiakov), amely mindig a termés csúcsán, egyre nagyobbodó világosbarna folt formájában jelentkezik (5. kép). A terméscsúcsfoltosság a száraz nyári hónapokban jelent meg, mert fő oka a vízhiány és a vele összefüggő mészhiány. Előfordulásában nagy szerepet játszik a fajtaérzékenység is. A paradicsom terméscsúcsfoltossága ellen a rendszeres és kiadós öntözés mellett mésztartalmú lombtrágyával (pl. Florasin Calcium, Wuxal Kalcium) is harcolhatunk. A terméskötés után a növényeket két-három alkalommal 10-napos időközökben permetezzük.
A helyenként kiadós nyári esők után az érzékeny fatják bogyói felrepedtek (6.kép) és később rothadásnak indultak. A nyári meleg hullámok hatására néhány fajtán a napperzselés tünetei (7. kép) is megjelentek.
Uborka
Az uborkaperonoszpóra (pleseň uhorková) első tünetei csak a kiadós augusztusi esők után jelentkeztek, ezért az idei termés a kevésbé intenzív növényvédelem ellenére is átlagon felüli volt.
Az üvegházi ültetvényeket részben a lisztharmat (múčnatka), részben pedig a takácsatkák (roztočce) lepték el és helyenként a növények idő előtti pusztulását okozták.
Sárgarépa, burgonya
Az idén is sokan panaszkodtak a sárgarépa gyökereit és a burgonya gumóit károsító drótférgekre (drôtovce – 8. kép) és cserebogár pajorokra (pandravy – 9. kép). Fejlődésük három vagy négy évig tart és az év folyamán tavasszal és nyár végén okoznak legnagyobb károkat. Jelenleg az említett kártevők ellen nincs engedélyezve egyetlen készítmény sem, ezért legalább a nyár végi kártételüket próbáljuk a veszélyeztetett termények korábbi felszedésével mérsékelni.
Burgonya
A száraz időjárás kevésbé kedvezett a fitoftóra (burgonyavész) megjelenésének és terjedésének, ezért csak helyenként jelent meg a növények lombján.
A burgonyabogár (pásavka zemiaková) kártétele nem érte el az előző évek mértékét és az esetek többségében egy kezeléssel megoldottuk a kártevő elleni harcot. A nem kezelt területeken viszont a nyári nemzedék bogarai helyenként tarrágást is okoztak (10. kép).
Matlák György
a szerző felvételei
