A termőföld érték és értékteremtő

Holland és belga zöldségtermesztés

Előző számunkban az Európai Bizottság mezőgazdasági szakbizottságának sajtóosztálya által szervezett tanulmányútról szóló beszámolónkban a hollandiai Venloban székelő zöldség- és gyümölcstermelők által létrehozott és működtetett ZON termelői szervezet tevékenységét mutattuk be, a folytatásban ennek a termelői szervezetnek az egyik tagjánál, a Grubbenvorst településen gazdálkodó, a Westburg BV paradicsomtermelő cégnél tett látogatásunk tapasztalatairól és egy belgiumi termelői szervezet tagjaként biológiai rendszerben gazdálkodó karfiol-  és póréhagyma-termesztő tevékenységéről számolunk be.

A grubbenvorsti Bas és Ton van Leeuwen testvérek, 14 hektáron elterülő 3 üvegházukban ipari szinten termelik a paradicsomot. Évente 4500 tonna piros és sárga színű valamint ún. babyparadicsomot állítanak elő, amelyet a ZON termelői szervezet tagjaként kizárólagos joggal forgalmaznak.  A cégük 25 évvel ezelőtt létesült, azóta sikerült a gazdaságot egy innovatív, folyamatosan fenntartható működésű és a minőségre összpontosító vállalkozássá fejleszteniük, amelynek különböző ágazatokban számtalan ügyfele van.  Vendéglátónk, Bas van Leeuwen magabiztosan és büszkén mutatja be a birodalmát, de az üvegházba való belépés előtt még az esetleges fertőzések bevitelét megakadályozandó az egész testünket elfedő védőruházatot kell felvennünk. A 14 hektáron elterülő 3 komplex üvegházban kőgyapoton hidropóniás rendszerben termesztik a paradicsomot, amelyben számítógépes rendszer által irányított tápanyagpótlással biztosítják a paradicsom fejlődéséhez a szükséges tápelemeket és egyéb feltételeket. A növényzetet, vagyis a paradicsomvirágokat betelepített poszméhekkel termékenyítik meg, a szedésre érett paradicsomot januártól novemberig heti hat alkalommal szedik. Vendéglátónk nem felejti el hozzátenni, hogy a hatékony hulladékgazdálkodás és a növényi károsítókkal szembeni természetes védekezési rendszer alkalmazása náluk szintén alapvető követelmény.

Az üvegházi paradicsomtermesztésben alkalmazott eme technológia ma már nálunk is ismert és alkalmazott, talán a méretekben nálunk még kisebb felületen működtetik ezeket a termesztő egységeket, de a számítógépes vezérlésű automatikus öntöző és tápanyagellátó rendszert, a növényzet optimális hő és fényigényét biztosító fűtési és árnyékolási technika elemeit a mi termesztőink is alkalmazzák. Ami érdekes, az a kombinált fűtési és elektromos rendszer, amely itt kölcsönös visszacsatolás formájában működik, és a felhasználás során képződő energiát újra elektromos árammá alakítják, és amit nem használnak fel, azt eladják az országos vagy regionális hálózatba. A külső légköri viszonyok alakulása alapján a számítógépes rendszer az adott feltételekhez igazítja a rendszeren belül az adagolt víz és a hő mennyiségét. A rendszerben képződő elektromos áramot a saját szükségletükre való felhasználás felett a nyilvános elektromos hálózatba adják el. Teljesítményüket jellemzi, hogy ha az összes generátor működik, 9,4 MWh elektromos áramot termelnek, ami hozzávetőlegesen 9400 háztartás elektromos energiával való ellátását biztosítaná.

Az üvegházi paradicsom-termesztés hatékonyságát és gazdaságosságát azonban nem csak a modern termesztéstechnológia alkalmazása biztosítja, hanem a kitermelt áru piaci igények szerinti csomagolása és szállítása is. Így aztán természetes, hogy az üvegházak mellett közvetlenül kiterjedt raktárt és csomagoló berendezések egész sorát működtetik, amelyek a fogyasztói igények alapján végzik a termékek, jelen esetben a különböző színű, méretű és ízű paradicsomok csomagolását, akár az egyszeri evésre alkalmas kis dobozoktól kezdve a nagyraktárak igényei szerinti ládákba való csomagolásig. Bas van Leeuwen büszkén mutatja, hogy partnereiknek rendkívül széles skálában kínálnak fel csomagolási lehetőségeket. Ebbéli tevékenységüket a Global G.A.P. minőségi tanúsítvány is alátámasztja.

Területben hasonló méretű, de szabadföldi zöldségtermesztésre szakosodott családi farmot működtet a belgiumi Bornem településen Frank Schelfhout karfiol- és póréhagyma termesztő gazda, aki feleségével és 2014 óta Kim nevű leányával, – aki ekkor lépett be hivatalosan a cégbe – közösen műveli 10 hektárnyi termőföldjét. Felmerülhet a kérdés, hogy ez a 10 hektárnyi zöldség képes-e biztosítani a fejlődést és egyúttal a család megélhetését is, de miután részletesebben is bemutatják a gazdaságukat, már kezdjük érteni, hogy mi a titka. Elsősorban a sajátjukon végzett hatékony és a lehető leggazdaságosabb módszereket alkalmazó munka, amelyből a jövedelem egy részét folyamatosan visszaforgatják a gazdaságba. A tevékenységüket bemutató rövid videofilm is arra fókuszált, hogy a munkák zömét maguk végzik, ugyanakkor a gépparkjuk a célnak megfelelő berendezésekkel van ellátva, amelyek nagyban segítenek a munkaigényes feladatok ellátásában. A gépek ugyan nem a legújabbak, de ügyes átalakításokkal és módosításokkal többek között precíziós berendezésekkel egészíthetők ki, GPS által vezéreltek, önműködő módban is alkalmazhatók, így pontosan és az igényeknek megfelelően végzik el a talajművelés mellett az ültetés és a gyomtalanítás és egyéb növénykezelési feladatokat is. A palántákat is saját maguk állítják elő, ottjártunkkor a palántanevelőben már a következő kiültetésre váró növények fejlődtek. Ilyenkorra az érett karfiol szedése gyakorlatilag befejeződött, már csak néhány fejet hagytak mutatóba, vélhetően az idelátogató újságíróknak a felvételek készítéséhez.

A 10 hektáros családi biofarmon több különálló parcellán összesen 5 hektáron termesztik a karfiolt, 2,5 hektáron a póréhagymát és 1 hektáron az édesköményt. A vetésforgóba a lucernát is beillesztették, amely segít a talaj minőségének megőrzésében. Tevékenységüket az 1992-ben alapított Agrico céggel kezdték, amelyben hagyományos zöldségtermesztést folytattak, 2008-ban azonban áttértek az ökológiai másnéven organikus termesztésre, amelynek alapján immár biotermékként értékesítik a zöldségüket. A környezetkímélő biológiai készítményeket felhasználó eljárásokkal termesztett zöldségfélék iránt ebben a térségben is egyre nagyobb az érdeklődés, ők a farmjukról származó biotermékeket a BelOrta nevű belga termelői szervezet tagjaként értékesítik. A leszedett áru tárolására egy jól szigetelt hűtőkamrát alakítottak ki, ahonnét a termelői szervezet logójával jelzett kisteherautóval szállítják a zöldséget a termelői szervezet aukcióira. Úgy tűnik, ebben az egyszerű, felesleges külsőségektől mentesen működő termesztési formában is lehet gazdaságosan és a piaci igényeknek megfelelően minőségi árut előállítani, amellyel egy család folyamatosan tudja biztosítani a saját megélhetését.

Hazai termesztők körében gyakran hallhatjuk, milyen nehéz, ráfizetéses, és gazdaságtalan a zöldségtermesztés, és néhány megszállotton kívül nem ajánlott a művelése, mert csak belebukni lehet. A belga és a holland példa azt mutatja, hogy különböző méretben és nagyságrendben is lehet sikeresen űzni ezt a tevékenységet, csak meg kell hozzá találni a megfelelő tartalmat és formát. A nyugati termelői szervezetek elsősorban abban segítenek a gazdáknak, hogy egy-egy adott piaci szegmensben megtalálják azokat a kapaszkodókat, amelyre a saját vállalkozásukat  kiépíthetik. Az már a termelőn múlik, hogy ezt milyen sikeresen tudják megvalósítani.

Mert félreértés ne essék, sem a holland, sem a belga gazdák nem vattába csomagolva, tálcán kínált feltételek között úri szeszélyből űzik a zöldségtermesztést. A piac itt is diktál és uralkodik, aki nem tud időben alkalmazkodni a gyorsan és gyakran kiszámíthatatlanul változó feltételekhez, az itt is tönkremegy, leszakad. A mindennapi megélhetésért folyó harc itt is könyörtelen, de úgy tűnik, a termőföldhöz való ragaszkodás és viszony mégis olyan kapcsot képez az emberek és a vállakozások között, a családokban, amit generációkon át őriznek, gondoznak, lévén ez a mindenkori megélhetésük egyik legbiztonságosabb alapja. A belga és holland termesztőknél tett látogatásunk egyik fontos tanulsága volt, hogy a látottak alapján az ottani gazdák nemcsak tudják, de ki is használják, hogy a termőföld érték és egyben értékteremtő is, amit minden korban a lehetőségekhez képest maximálisan ki kell használni.

Kép és szöveg: szilvássy