A várható lé 100 kg gyümölcsből – előerjesztéssel – 70 liter körüli. Átlagos cukortartalma 5%, savtartalma 23 ezrelék.
Kellemes, száraz ribiszkebor készítésekor a meggyborral megegyezően, ugyancsak 11 % alkohol- és 7 ezrelék savtartalom kialakítására kell törekednünk. Az erjedés előtti megkívánt 8 ezrelékes savtartalmat úgy alakítjuk ki, hogy 1 liter eredeti ribiszkéhez 2 liter vizet adunk. A kisajtolt levet azonban nem hígítjuk közvetlenül, hanem félretesszük. A visszamaradt törkölyt elkeverjük az eredeti léhez adandó vízmennyiséggel. Egy napi állás után kisajtoljuk és az így kapott lével hígítjuk az eredeti préslevet. Ezáltal több íz-, zamat és színanyag kerül az erjesztőlébe. Eközben a cukor erősen felhígul. A szükséges alkoholtartalom kialakításához a hígított lé minden literéhez 20 dkg kristálycukrot adjunk két részletben, szirup formájában. Az első részletet a hígításkor, a másodikat zajos erjedés közben adjuk. A cukor feloldásához a ribiszke levét használjuk.
Az erjesztés, a borkezelés, a tárolás valamint a bor édesítése a meggyborhoz hasonlóan történik. A megkívánt savtartalmat úgy alakítjuk ki, hogy 1 liter léhez 1 liter vizet adunk. Ezáltal a hígított lé savtartalma 8 ezrelékre, cukortartalma 4%-ra lecsökken. Az alkoholtartalom kialakításához úgy számoljunk, hogy literenként kereken 2 dkg cukorból képződik egy térfogatszázalék alkohol.
A ribiszkebor hosszabb tárolási időt is elvisel, mint a meggybor. Három évi tárolás után a legfinomabb.
Borkészítésre egyaránt alkalmas a piros, a fehér és a fekete ribiszke. Közülük legelterjedtebb a piros ribiszke, s borkészítésre is ez a legalkalmasabb. Megjegyző azonban, hogy a fekete ribiszke nagy C-vitamin tartalmánál és festőképességénél fogva az eddiginél nagyobb figyelmet érdemel.
Bátran készíthetünk belőle bort, mert az erjedő gyümölcsre jellemző kellemetlen szaga az erjedés után teljesen eltűnik.
(JoGazdaArch)