A repcetermesztés kilátásai

Zsúfolásig megtelt a nyitrai városi hivatal tanácsterme a Dow AgroScience idei évadnyitó szakmai rendezvényén, amelyen a repce termesztésének valamint további fejlesztésének lehetséges változatait és irányait vették górcső alá a témával foglakozó szlovákiai és csehországi szakemberek. A résztvevők egyébként az előadások szövegét nyomtatott változatban is megkapták.

Martin Volf, az olajnövények termesztőit és feldolgozóit tömörítő szövetség képviselője a repce termesztésének piaci adatait elemezte a legutóbbi évek eredményei tükrében. A világ és az európai repcetermesztés kilátásai alapján úgy vélte, az eddigi alacsonyabb repceárak az elkövetkező szezonban növekedésre számíthatnak, a piacon ugyanis jelentősen lecsökkentek a készletek, és az Európai Parlament által a bioüzemanyag felhasználására  vonatkozó döntés ugyan korlátozó, de  fenntartja a keresletet az említett olajnövény iránt.

Petr Portych a Dow AgroSciences munkatársa a repce őszi és tavaszi növényvédelmi technológiájának elemeit ismertette két részre osztott előadásában nagy részletességgel. A széles hatáskörű Galera gyomirtószer repcébe való engedélyeztetése kibővítette a növényállomány őszi kezelésének lehetőségeit, így a metazachlór hatóanyagú (Autor, Butisan Star) vagy a clomazone (Cirrus CS, Command 36 EC) készítményeket önállóan, illetve a Galera-val kiegészítve posztemergensen is kijuttathatók az állományokba. A gabona utánkelések elleni kezelésre az újra forgalomba levő Galant Super-t  ajánlotta. A rovarkártevők elleni védekezésben a Nurelle már hosszú ideje tartja pozícióit, az állományok növekedésszabályozásában és a gombabetegségek elleni védekezésében a Lynx tartja korlátok között a repce túlnövésének kockázatát.

Jan Kazda, a Prágai Mezőgazdasági Egyetem munkatársa a repcét károsító szervezetek elleni védekezést állította előadásának középpontjába. A földibolhák, a fénybogarak, az ormányosok és a gubacslegyek elleni védekezésekre ma már számtalan hatékony készítmény áll rendelkezésre, ugyanakkor a sikeres védekezéshez ismerni kell az adott károsító életvitelét is, és ahhoz igazítani a permetezéseket. A károsítók elleni  védelmet segítik olyan készítmények is, amelyek nem a rovarokat pusztítják, hanem a növény védelmi rendszerét erősítve nehezítik meg a károsítást. Ilyen pl. az Atonik, amely a becők sejtfalát erősíti, így azt a károsítók nem, vagy jóval nehezebben tudják átfúrni.

Peter Bokor a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem tanára a repce és a napraforgó gombás fertőzései elleni hatékony védekezés fontosságára hívta fel a figyelmet. A fehérpenészes tőrothadás, a fómás fertőzés, a szürkepenész és az alternáriás betegség jellemző tüneteit ismertetve rámutatott e gombás eredetű betegségek járulékos károsításaira is, egyúttal kiemelte az őszi gombaölőszeres kezelések fontosságát, amellyel megfelelő készítményt alkalmazva a repce növekedésszabályozása is megoldható. A napraforgóban a fungicides kezelések hatékonysága a virágzás időszakában mutatja a legjobb eredményeket, aminek sikeressége a terméshozamokban is megmutatkozik.

A termelés során a talajban levő nitrogén veszteségeinek csökkentésére irányuló megoldásokat elemezte Luděk Hřivna, a Brünni Mendelev Egyetem professzora. Amint elmondta, a talajba visszaforgatott szármaradványok lebontásához a mikroorganizmusoknak jelentős mennyiségű nitrogénre van szükségük az átalakításhoz. Ennek egyik mutatója a szén:nitrogén arány, újabban a szén:kén arányát is figyelembe veszik a lebomlási értékek meghatározásában. A felszabaduló nitrogén elpárolgása és mélyebb rétegekbe valóleszivárgásának szabályozására az N-Lock nevű készítményt ajánlotta a résztvevők figyelmébe, amely nemcsak a repcében, de amint azt Petr Portyktól megtudhattuk a kukoricában is stabilizálja a felhasználható nitrogén-szintet.

Jan Vašák, a Prágai Mezőgazdasági Egyetem munkatársa előadásában az olajnövények termesztésének geopolitikai vonatkozásait tárta a hallgatóság elé. Jellegzetes stílusban előadott piacelemzésének lényege, hogy az élelmiszerek hatékony előállítására hosszabb távon szükség van, s ehhez a mi térségünkben megvannak a feltételek. Ugyanakkor az egyes országok termelési mutatóit nézve, például a repcetermesztésben, továbbra is fennállnak a különbségek az egyes országok, illetve térségek eredményei között. A csehországi és a szlovákiai termesztők számára például a növényen kialakuló becők számában mutatkozik nagy különbség (2x) többek között a németországi adatokkal. Megoldásként az itteni feltételekre kidolgozott repcetermesztési alapelvek módosítását is javasolta, vagyis a jelenlegi  optimálisnak tartott 50 ezres  tőszám emelését 80 ezres szintre, hogy a négyzetméterenkénti becőszám tekintetében is versenyképesek lehessünk a  szomszédainkkal. A repcetermesztési szakember az idei hozamkilátásokat 2,7-3,2 t/ha szinten prognosztizálta.

Szilvássy