Szinte egyetlen kiskertből sem hiányozhat, hiszen termesztése egyszerű, és szinte napi szinten használjuk a konyhában a gyökerét!
A közismert sárgarépa az ernyősvirágúak családjába tartozik, nálunk még leginkább a narancssárga változatát ismerjük és használjuk, de ma már nem ritka a fekete, illetve a sárga színű répa sem. Közkedvelt lett az utóbbi években a bébi sárgarépa és a kerekded párizsi sárgarépa is.
Megéri ezeket a hazai kertészeti áruházakban vetőmag formájában megvásárolni és kertünkben termeszteni, mert vetésük és gondozásuk egyszerű, és változatosabbá tehetjük velük az étkezést is.
Már kora tavasztól elkezdhetjük a sárgarépa magok vetését, de akár a nyár közepéig is elszórhatjuk őket. A szép és nagyméretű gyökér fejlődéséhez szükséges a vetésforgó, valamint a laza talaj, mert a növény karó gyökere csak így tud mélyre hatolni.
Napos, illetve félárnyékos részre is ültethetjük, majd a kifejlett növényeket rendszeresen öntözni és kapálni kell. A sárgarépa magja nagyon apró, így aki később nem szeretne az egyeléssel időt és energiát veszteni, a magokat egy szaporító ládába, vagy más ültető edénybe nevelje elő, majd a kifejlett palántákat ültesse ki a szabadba. A magok vetése után 2-3 hétig is eltarthat a csírázás, ezért legyünk türelmesek.
Fajtáinak csoportosítása a tenyészidő alapján
- korai – 80-90 nap
- középkorai – 90-100 nap
- középkésői – 100-120 nap
- késői (120-140 nap)
Sajnos sok kártevő kedveli a sárgarépát, így a megelőzés érdekében ültessünk a tövek mellé hagymaféléket, bársonyvirágot, fokhagymát vagy metélőhagymát, ezek elűzik a betolakodókat.
Íme, néhány sárgarépafajta:
Nantes 2: Középkorai tenyészidejű fajta, másodvetésre is alkalmas. A gyökér hengeres, tompa végű, 16-18 cm hosszú, intenzív vörös színű, kiváló minőségű. Főként friss fogyasztásra alkalmas, de későbbi vetéssel tárolható is.
Arany (Chantenay): Nagy termőképességű, nyári-őszi fogyasztásra és tárolásra alkalmas fajta. Levélzete középnagy, a gyökér félhosszú, tompa végű.
Vörös óriás: Nagy hozamú, szabadföldi fajta. Friss fogyasztásra, tárolásra alkalmas. Répája hegyes végű.
Tinga: Hosszú tenyészidejű (157-162 nap) bőtermő fajta. A répatest 20-22 cm hosszú, hegyes végű, színe szép sötétvörös, a felső végén nem hajlamos a bezöldülésre. Jól tárolható, kiváló fajta.
Fekete sárgarépa: Sötétbíbor héjszínű, narancsvörös szívrészű, friss fogyasztásra alkalmas 95 napos tenyészidejű újdonság. Gyökere hosszú, hengeres, enyhén keskenyedő. Nyári és őszi betakarítása javasolt.
Párizsi gömbölyű sárgarépa: Igen korai, apró, 3 cm átmérőjű, kerek formájú sárgarépa kevés zölddel. Különleges, kerek formája mellett zamatos íze teszi közkedveltté ezt a fajtát. A tányéron díszként sem utolsó, remekül kombinálható például apró szemű burgonyával. A rövid répa miatt igen egyszerű szüretelni. A gyerekek is imádni fogják ezt az egészséges rágcsálnivalót!
Vitamintartalom
A sárgarépa leginkább magas bétakarotin-tartalmáról híres, amely az A-vitamin elővitaminja. De ezen kívül található benne kálium, kalcium, magnézium, szelén, C-vitamin, és igen magas a rosttartalma, nyersen is érdemes fogyasztani.
Aki szeretne nyáron szép barna lenni, tavasszal egyen sok sárgarépát, mert a karotintartalma miatt szinte előbarnítja bőrünket.
Gyógyhatása
[information]A legfontosabbat már a színe elárulja, sok béta-karotin van benne, ami az A-vitamin elővitaminja.Véd a szabadgyökök ellen.
A sejtek anyagcseréjét aktiválja.
Fiatalít, fékezi az öregedési folyamatokat.
Növeszti a hajat és a körmöt.
Széppé teszi a hajat, a bőrt.
Erősíti az immunrendszert.
Javítja a látást.
Hasznos farkasvakság esetében.
Segíti a vérkeringést.
Hasznos a szívnek.[/information]