Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A baromfiudvar egyik legrégebben háziasított állata a lúd, vagy liba. Többféle változata van, legelterjedtebb a hús és a májliba. Tömésre a májliba alkalmas, amely a fehér, vagy szürke landeszi állományból származik, ill. ezek keresztezései. A májhibridek koruktól függően alkalmasak tömésre.
A libák tömése gyakorlatilag mesterséges túltáplálási folyamat, ami a máj elzsírosodását eredményezi. Üzemi feltételek között az állatok hajtatott nevelése 9 hetes korig tart, ezután a 4–4,2 kg-os, 10 hetes állatokat el lehet kezdeni tömni. A tartástechnológia 8 hetes korig ugyanolyan, mint a pecsenyelibánál (1 fázisú – intenzív; 2 fázisú – félintenzív), ezután gazdasági abrakot etetnek. A fiatalabb libákat könnyebb tömni (kisebb az ellenállás), a májszövet gyorsabban megerősödik. A tömőtakarmány takarmányból valamint párolt és zsírban áztatott kukoricából áll.
Az idősebb állománynak 5 kg átlagtömeggel kell rendelkeznie a tömés kezdéskor.
A tömés célja, hogy a máj szöveti állománya folyamatosan fejlődjön, a nyelőcső kapacitása pedig min. 11–13% nyersfehérje tartalmú takarmány és bőséges zöld etetése hatására a szükséges szintre növekedjék. Az üzemekben a hízó alapállományt (idősebbet is) megtépik, ezután minimum 3 hétig nincs tömés, és a libák étvágy szerint kapnak lúdtápot, majd 200g takarmányt, zöldséggel.
A tömés ideje egy turnusban 18 napig tart, ez idő alatt cca. 700 g-ot hízik a máj.
A fiatal májra nevelt hízók előnye, az idősebbhez viszonyítva, hogy tömésük könnyebb és gyorsabb, mert nem fejtenek ki nagy ellenállást vele szemben, jobban tűrik azt. A tömésbe fogáskor nagyobb a máj tömege (átlagosan 140-150 g) és a máj szövetállománya gyorsabban erősödik, ezért ugyanazon májtömeget rövidebb tömési idővel és kevesebb takarmány-ráfordítással érhetünk el. A májak nagysága nem kiemelkedő (600 g körüli), azonban egységesebb és jobb minőségű. A tömési idő rövidebb, 16-18 nap, ez idő alatt 14-16 kg (száraz) kukoricát használnak fel. További előny, hogy nagy a ráhízás, de a kihízott test kevesebb zsírt tartalmaz.
Az idősebb májlibák már a nagyobb testtömegből adódóan is nehezebben tömhetők, emellett nagyobb ellenállást tanúsítanak a töméssel szemben. A lassú ráhízás és az elzsírosodás miatt a tömési idő hosszabb, 18-22 nap és a felhasznált kukorica mennyisége is több, 16-19 kg körüli. A takarmányértékesítés kedvezőtlenebb, mert a nagyobb takarmány-felhasználással nem áll arányban a nagyobb májhozam. A máj valamivel nagyobb, de egyúttal heterogénebb. A testtömeg gyarapodása döntő mértékben a zsírképződésen alapul, ezért az idősebb ludak töméses hizlalásakor zsírosabb testet kapunk. Az idősebb hízóalapanyag nevelésének költségei nem lehetnek túlságosan nagyok. (sz)
