Mivel a kötözőhagyma nem fagyérzékeny, tenyészideje rövid, gyakorlatilag egész évben termelhető úgy helyrevetéssel, mint palántázással, takarással és takarás nélkül.
Talajigénye csaknem megegyezik a vöröshagymáéval. Tápanyagokkal jól ellátott, mélyen megművelt, jó vízelvezető képességű talajokon termelhető eredményesen. A talaj 5,5 pH-nál ne legyen savanyúbb, a talajtípusra (homok v. kötött) kevésbé érzékeny.
Tápanyagigénye:
N: 80 kg / ha tiszta hatóanyag
P: 80 kg / ha tiszta hatóanyag
K: 120 kg /ha tiszta hatóanyag
A foszfor és a kálium teljes mennyiségét alaptrágyaként az őszi talajmunka során, de legkésőbb a magágy készítésekor kell kijuttatni A nitrogén felét a vetés előtt alaptrágyaként dolgozzuk be a talajba. A nitrogén másik felét fejtrágyaként a tenyészidő alatt egyenlő arányban megosztva, két alkalommal lehetőleg oldott állapotban öntözővízzel együtt adjuk. Az első fejtrágyázás a kaszahányást követően az első valódi levelek megjelenésekor, a második az intenzív szárnövekedés kezdetén 6–7 leveles stádiumban esedékes.
A kötöző hagyma termelése is nagyon kockázatos öntözés nélkül. Az optimális fejlődéshez az egyenletes vízellátás feltétlenül szükséges. Amennyiben vetéskor a magágy nem kellően nedves, célszerű a területet előöntözni. Ha ezt a talaj típusa nem teszi lehetővé, kelesztő öntözést kell végezni. A fejlődés során a kötöző hagymának két kritikus időszaka van: a kaszahányás és az intenzív szárképződés kezdete (6-7 leveles állapot). Ha ezekben az időszakokban vízhiányban szenved, ez komoly terméskiesést okoz.
(JóGazdaArch)