A gyümölcsöskertek védelme a tél és a tavasz fordulóján

A tavasz közeledtével a gyümölcsfák védelmével is megkezdődik a felkészülés az új szezonra. A gyümölcsösök állandó lakóinak és látogatóinak egyre nyilvánvalóbb megnyilvánulásai figyelmeztetnek bennünket a tél végének közeledtére.

A gyümölcsfák még télen sem merülnek teljesen álomba, a legerősebb fagyban is a kéreg alatt alvó, szunyókáló élőlények igen változatos kavalkádját találhatjuk. Megfigyelhetjük, hogy a ragadozók és zsákmányaik pl. ugyanazon a hibernációs menedéken osztoznak, gyakran csak néhány centiméterre egymástól. Ezekhez a megfigyelésekhez bevált módszer a hullámos kartoncsíkok felszerelése a fa törzsére, amelyek főként az almamolyok állománysűrűségének becslésére szolgálnak. Ezeket a kartoncsíkokat természetesen már nyáron/ősszel kihelyezzük a gyümölcsösökbe, akkor, amikor a hernyók fokozatosan elbújnak télire. E hullámpapír-lakások leggyakoribb lakói (az említett almamolyok hernyóin kívül) a pókok, a katicabogarak, a különféle poloskafajták, és egyebek. Nagyító segítségével atkákat és egyéb, szabad szemmel nehezen látható apró állatokat is találhatunk itt. Sőt, azt is megállapították, hogy egyes pókok télen is vadásznak, és így segítenek például a körteültetvényekben és azok közelében áttelelő füstös szárnyú körtelevélbolha elleni küzdelemben.

A védekezés tervezése

Koncentráljunk az éppen időszerű tevékenységekre. Ehhez próbálunk segítséget nyújtani az elkövetkező hetek konkrét védekezési lépéseit és az egész szezonra vonatkozó permetezési tervezet közreadásával, amelyben a környezetkímélő készítmények alkalmazását helyezzük előtérbe. Annál is inkább, mivel a megfelelő permetezési terv elkészítése a felhasználható készítmények és hatóanyagok csökkenésével vélhetően sok háztáji termelőnek okoz majd fejtörést. A tél és a tavasz fordulója az az idő, amikor az új szezon első hónapjaira átfogó elképzelés alapján védekezési stratégiát kell készítenünk. Elsőként a korai kártevők, pl. az almamoly vagy az bimbólikasztó bogár elleni kezelést, a tafrinás levélfodrosodás elleni beavatkozásokat, valamint a kéregelhalás és bakteriózis elleni rezes védekezést végezzük el.

Kora tavaszi teendők:

• gombaölő hatású kezelés az őszibarackfák tafrinás levélfodrosodása, és a szilvafák polisztigmás levélfoltossága ellen (CuproTonic és PlanTonic együtt);
• rézkészítmények használata kéregnekrózis és bakteriózis ellen (CuproTonic, Kocide);
• egyéb preventív kezelések olajos készítménnyel (PlanTonic);
• körtefákon a körtebolha elleni védekezés megkezdése (PlanTonic);
• védekezés az atkák ellen (T. pyri ragadozó atka kihelyezése);
• szezon végén vagy meleg területeken a bimbólikasztó bogár elleni védelem;
• gondolja át és tervezze meg a megelőző intézkedéseket a védekezésben, mint például a T. pyri ragadozó atka kihelyezését, virágok vetését, vagy a levelek kezelését (Trifenderrel) a fertőzésforrások minimalizálásáért, pl. az almavarasodás elleni védekezésben, és egyéb kórokozók elleni alapkezeléseket;
• ajánlott előkészíteni az előrejelzés alaposzlopait, a feromoncsapdákat, ragadós csapdákat (sárga, zöld, piros), ezeket időben megrendelni, ellenőrizni a meteorológiai állomások (adatátvitel) állapotát;

Mikor kezdjük a gombák elleni harcot

Az őszibarack-termesztők a szezonban az elsők között kezdik meg a gombaölőszeres védekezést a tafrinás levélfodrosodás (Taphrina deformans) ellen. A kórokozó blasztospórák formájában telel át a rügyeken, és tevékenységének kezdete szorosan összefügg az őszibarack fenológiai fejlődésével. A kórokozó elleni első kezelést a rügypikkely első mozgásakor végezzük, ami az év eleje óta mért 7 °C feletti 1000 aktív fok összegének felel meg (SAT7 = 1000 °C). Magasabb hőmérsékleten a fertőző időszak 2-3 hétig tart, amely 1-2 (PlanTonic és CuproTonic vagy Kocide) permetezésével lefedhető. Legtöbbször azonban a fertőzések tovább tartanak, és 3 kezelésre is szükség lehet. A leghatásosabb már ősszel megelőzően kezelni az őszibarackfákat (PlanTonic és Kocide). A közvélekedés szerint leghatásosabb a mogyoróvirágzás kezdetén kezdeni a kezelést – bár ez a módszer nem egzakt kutatáson, hanem megfigyelésen alapul, de van benne valami.

A szilva termésének deformációját, a bábaszilva vagy a szilva táskásodását a Taphrina pruni nevű gomba okozza. Hasonló a bionómiája (hatásmechanizmussal), mint a tafrinás levélfodrosodásé, és az ellene való védekezési rendszer is hasonló. Az aktív szakaszok hőösszegei itt nincsenek meghatározva, a kezelés időpontját empirikusan, tapasztalatok alapján becsüljük a fenológiai fejlődés és a várható csapadék függvényében, PlanTonic és réz, vagyis CuproTonic, esetleg Kocide felhasználásával.

A rézkezelés a csonthéjasok és az almafélék védelmében is az egyik alapvető művelet. A beavatkozások a bakteriózisra és a héj nekrózisára (elhalására) irányulnak, itt a megengedettnél magasabb dózisokat alkalmazzuk. Alma- és körtefáknál ezeket a kezeléseket néha az első lehetséges varasodási fertőzések megjelenésekor (zöldszövet megjelenése, érett aszkospórák jelenléte, nedvesség, és megfelelő hőmérséklet) kell kezdeni. Sőt, megelőző jelleggel egy héttel korábban is elkezdhetjük a rézkijuttatást.

Az áttelelő kártevők megfigyelése és a kezdeti kezelés

A gyümölcsfák számos kártevője telel át tojások, nimfák és pajzstetvek formájában az ágakon, a kéreg repedéseiben és más menedékekben. Ennek van egy előnye a védelem szempontjából, mert ezek a szakaszok többé-kevésbé érzékenyek a kíméletes és viszonylag hatékony eszközökkel, olajokkal (PlanTonic) és paraffinokkal (Vektafid) történő beavatkozásra, amelyeket generációk óta használnak erre a célra. A hatás fizikai elven alapul, pl. a beavatkozás célja egy összefüggő film létrehozása, amely a tojások vagy nimfák megfulladásához vezet. Itt jön még a rovarírtó gombák (pl. Bora készítmény) használata. Ha nagy a fertőzés, érdemes ezzel az összes áttelelő kártevőt megfertőzni, és ez ravasz módon hosszabb távra biztosítja a fertőzést. Megfelelő hatásfokot azonban csak tökéletes permetlé-lefedettséggel lehet elérni, ami nagyobb kijuttatási vízmennyiséget igényel. A kezelés sikerének további előfeltétele az észszerű hőmérséklet-emelkedés, mert a tojások melegebb időben fokozzák biológiai aktivitásukat, ezért érzékenyebbek a beavatkozásra. Természetesen ez a két módszer külön-külön nem nyújt olyan szintű védelmet, mint mikor együtt használjuk őket (a legtöbb esetben 70–90% közötti maximális hatékonyságot várunk el). Úgy tűnik, egyes termelők elfelejtették ennek a két elemet tartalmazó módszernek a hasznosságát és gazdaságosságát. Mivel az olajok csak a tojásokon fejtik ki hatásukat, és nem befolyásolják a mozgási szakaszokat, ezért javasolt a tankkeverékkel (Bora vagy Mycotal) gombafertőzést kiváltó szerekkel való permetezés is. Alkalmazásukat általában úgy időzítik, hogy a bimbólikasztó bogarakra is hatással legyenek.

A megcélzott fajok és fejlődési fázisaik áttekintése

• A gyümölcsatka (Panonychus ulmi) áttelelő tojásai
• A levélbolhák (Psylla mali) tojásai
• A kis téli araszoló (Operophtera brumata) tojásai
• A levéltetvek (Aphis pomi, Dysaphis plantaginea stb.) áttelelő tojásai
• A pajzstetvek és vértetvek áttelelő szakaszai
• A különféle bagolylepkék tojásai
• Meggyvirágmoly (Argyresthia pruniella)
• Cseresznye-, áfonyaatkák (Aculus fockeui)
• Körteatka (Eryophyes pyri)
• Szilvavirág-pajzstetű nimfák (Parthenolecanium corni)
• Áttelelő araszoló hernyók
• A fákon telelő vértetűkolóniák (Eriosoma lanigerum)

A körtefák ültetése után igen hamar megjelenik a körtelevélbolha (Cacopsylla pyri), amely felnőtt korában a nyugalmi időszakban és a tavasz elején jellegzetes láncokban rakja le petéit. A tojások mennyisége részben csökkenthető PlanToniccal való kezeléssel, amit kaolinnal váltakozva lehet használni, ez riasztóként szolgál a tojásrakás késleltetésére. A PlanTonic csak a nimfák kikelése előtti teljes kiürítés után tölti be rovarölő szerepét (zöldbimbós fázis), és ebben a fázisban Bora is hozzáadható a hatásfok növelése céljából. De meg kell várni a nimfák teljes kikelését, és ha a spinosad kezelést használjuk, legyünk óvatosak, mert nemcsak a természetes ellenségekre, hanem a méhekre is hat.

Ebben az időszakban egyéb kártevők is megjelennek, mint például az atkák, ellenük ként vagy URTIKA kivonatot használunk. Az aktív kártevők közül elsőként elsősorban a cseresznyén és a meggyen jelenik meg a meggyvirágmoly vagy cseresznyevirágmoly, az ellenük való sikeres kezeléshez a PlanTonic és a Bora vagy Mycotal hozzáadása szükséges. Ha úgy döntünk, hogy más áttelelő kártevők ellen is beavatkozunk, akkor ez jó választás. A kezelés időpontja kb. az egérfül és a zöld bimbó közötti állapotban javasolt.

Áttelelő kártevőnek tekinthetjük a bimbólikasztó bogarat, vagy más néven almavirágzsizsiket (Anthonomus pomorum) is, amely a melegebb térségekben már március közepén aktív, a hidegebb vidékeken azonban csak áprilisban fordulhat elő a tojásrakása. A tömeges tojásrakás meleg, napsütéses napokon történik a BBCH 52-től a BBCH 54-ig tartó vegetációs időszakban, körülbelül akkor, amikor a SET10T = 250-300 °C hőmérsékleti összeg teljesül. A kezelések általában akkor a leghatékonyabbak, ha egy hidegebb időszak után, és a hőmérsékleti összegek elérésekor jelentős felmelegedés következik be, amely megfelel a bogarak tömeges repülésének. A beavatkozásnak azonban a lehető leggyorsabban meg kell történnie a bogarak kirepülése előtt. Bonyodalmak léphetnek fel, ha az időjárás változékony, és a bogarak rajzása a gyümölcsösökben elhúzódik. Ekkor már nehezebb meghatározni a kezelés időpontját, és egyetlen kezeléssel nem tudjuk elérni a teljes populációt. A PlanTonic, a Bora, illetve a Mycotal keverékkel való permetezés a bimbólikasztó bogár elleni védekezésben is használható.

Megelőző (preventív) intézkedések

A megelőző intézkedések segítenek csökkenteni a „tűzoltást” azaz a költséges védekezést, a közvetlen beavatkozások intenzitását. Ide sorolhatjuk a Typhlodromus pyri ragadozóatka betelepítését az állományokba, amely ugyan a kártevők elleni biológiai védekezés módszerei közé tartozik, de megelőző eljárásnak is ez a legjobb. A T. pyri polifág atka, amely elsősorban az atkákat és a rokon fajokat kedveli, de a tripszek lárváit is számottevően csökkenti. Kibírja a hosszú távú éhezést, és alternatívaként virágporral táplálkozik, ami viszonylag nagy stabilitást garantál populációjának. Az integrált növényvédelemben ellenálló a legtöbb használható peszticiddel szemben. A nőstényekkel ellátott szalagokat télen és kora tavasszal kell kijuttatni a fákra. Az elmúlt években sok termelő vásárolt ragadozóatkát, ami érezhetően stabilizálja a termelést.

A virágzó gyógynövények telepítése és fenntartása zöldítés céljából is (vigyázat, nem fű) a megelőzés kategóriájába tartozik. Ezzel támogatjuk a károkozók természetes ellenségeinek előfordulását, a megfelelően megválasztott növénykombinációk pedig hozzájárulnak a talaj szerkezetének, vízfelvevő és vízmegtartó képességének javításához. A vetés előtti előkészületeket a lehető leghamarabb végezzük el, hogy a talaj jól felkészüljön a vetőmagméretű növények (tavaszi keverék) vetésére. (tam)

www.biotomal.sk