Kísérjük figyelemmel a gyümölcsfák koronájának alakulását. Ahol vízhajtást találunk, azonnal avatkozzunk közbe és vágjuk ki, vagy metsszük vissza őket. A tősarjakat, gyökérsarjakat bontsuk ki egészen a gyökerükig és a hajtásokat megcsavarva lehetőleg tőből tépjük ki.
A kajszi- és őszibarackfákon ajánlott elvégezni a gyümölcsritkítást. Ezek a fák ugyanis hajlamosak arra, hogy kedvező virágzás után igen sok gyümölcsöt kössenek. A túlzott megterhelés azonban nem teszi lehetővé, hogy valamennyi gyümölcs elegendő tápanyaghoz jusson, ezért egyrészt nem fejlődik ki mindegyik termés megfelelő méretűre, ízűre, ugyanakkor a fát anynyira legyöngíti, hogy nem marad ereje a következő évi termőrügyek kifejlesztéséhez. A ritkítást nem kell egyszerre elvégezni, két-háromszori alkalommal is elvégezhető. Alapelv, hogy a gyümölcsök olyan távolságra kerüljenek egymástól, hogy két szomszédos gyümölcs között egy harmadiknak való hely maradjon. Az alma- és körtefák gyümölcseit is ritkítsuk ki, egy-egy csoportban a legfejlettebbek közül kettőt-hármat hagyunk meg.
A termőkaros orsó formájúra telepített fák lekötözött tágait vizsgáljuk meg, a kötéseket rendszeresen ellenőrizzük és ügyeljünk arra, hogy az ágak ne ívesen hajoljanak meg, hanem lehetőleg vízszintesen legyenek lekötve. Az íves ágakon ugyanis az ív legmagasabb pontjáról többnyire igen erős, de termőrügyeket nem fejlesztő vesszők fejlődnek. Ha mégis megjelentek, a vízhajtásokhoz hasonlóan vágjuk vissza őket.
A hónap végén a szőlőben már időszerűvé válhat a kötözés és a hajtásválogatás befejezése. Kötözésre használt műanyag zacskók, fólia alapanyagát is felhasználhatjuk, ha csíkokra vágjuk őket. Előnyük, hogy rugalmasak, nem vágnak a növény testébe, és nem kerülnek külön pénzbe.A hajtásválogatást már ajánlott befejezni, hogy a felesleges és rohamosan növekvő nagyobb hajtások ne vonjanak el feleslegesen tápanyagot a növénytől.
A sekélyen gyökerező szamóca meghálálja az öntözést. A vízpótlás elősegíti a virágképzést, a gyümölcsök gyorsabb növekedését és beérését is.