8. kép

A gyümölcsfélék károsítóinak előfordulása 2015-ben  

Az elmúlt vegetációs időszak rendkívül forró és száraz időjárását csak néhány, rövid ideig tartó lehűlés váltotta fel, ezért a gombabetegségek nem okoztak nagyobb károkat. Több esetben viszont napperzselés fordult elő a körte levelein vagy a szőlő bogyóin.

1. kép
eper-pajzstetű (1. kép)

 

Gyümölcsfák

Az idén is több gyümölcsfajon (őszibarack, eperfa, ribiszke) jelentkezett a melegkedvelő eper-pajzstetű (štítnička morušová – 1. kép). A kártevőnek évente két nemzedéke fejlődik, de mivel a fák kérgén szívogat, tavasszal, közvetlenül rügyfakadás után tudunk ellene leghatásosabban beavatkozni. A második permetezés a lárvakelés időpontjában (általában május második felében) volna időszerű, de csak akkor lehet eredményes, ha a permetlevet a fák törzsére és ágaira irányítjuk. A permetlébe tapadást fokozó szert (Agrovital vagy Silwet) is keverjünk.

 

 

A száraz időjárás jóvoltából a moniliás gyümölcsrothadás (moníliová hniloba ovocia – 2. kép) csak a nyár végén jelentkezett erősebb mértékben, de vele kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a kórokozó Monilia-gombák általában csak a termés felületén keletkezett sebeken keresztül tudnak behatolni a gyümölcsbe. Ezért nem ellenük, hanem a sérüléseket okozó kártevők (elsősorban a gyümölcsmolyok) ellen harcolunk a szignalizáció szerint.

2. kép
moniliás gyümölcsrothadás (2. kép)

Külön elmítést érdemelnek a darazsak (osy – 3. kép). Amint látogatni kezdik valamelyik gyümölcsfát, néhány nap múlva várhatjuk ebben az esetben is a rothadás megjelenését. A darazsak ellen nagyon nehéz eredményesen harcolni, ezért jobb a veszélyeztetett termést (őszibarack, nyári alma- és körtefajták) minél hamarabb leszedni és védett helyen tovább érlelni.

3. kép
darazsak (3. kép)

Alma

A száraz időjárás nem kedvezett a gombabetegségek terjedésének. Ezért közülük csak az almalisztharmattal (múčnatka jabloní – 4. kép) találkoztunk. E korokozóról viszont tudjuk, hogy nem a beteg leveleken, hanem a rügyekben telel, és az időjárástól függetlenül az előző évben fertőzött rügyekből tavasszal lisztes bevonattal takart levelek keletkeznek. A fertőzött növényrészeket még virágzás előtt érdemes a fákról eltávolítani és utána – kéthetes időközökben – elkezdeni a vegyszeres kezeléseket.

4. kép
almalisztharmat (4. kép)

Az alma keserűfoltossága (pehovitosť jabĺk) elleni beavatkozásokra (kiadós öntözés és mésztartalmú levéltrágyák alkalmazása) már júniustól figyelmeztettük a termelőket. Annak ellenére több helyen jelentkezett főleg a nagyobb terméseken.

Az almafákon az idén is több helyen elszaporodott a kaliforniai pajzstetű (štítnička nebezpečná). A második nemzedék népessége olyan erős volt, hogy a nyáron rajzó lárvák nagy része a gyümölcsre vándorolt és főleg a kocsány és a kehelymaradványok közelében telepedett le. Szívásuk hatására a pajzs körül piros elszíneződés, ún. lázfoltok keletkeztek (5. kép). A kaliforniai pajzstetű ellen leghatásosabb a fák tavaszi lemosó permetezése rögtön a rügyfakadás után.

5. kép
kaliforniai pajzstetű (5. kép)

Az almamoly (obaľovač jablčný) első nemzedékének rajzása nagyon elhúzódott és sok helyen a két permetezés sem nyújtott kielégítő eredményt. Ez a jelenség a második nemzedék rajzásában is megnyilvánult és ellene is két permetezésre volt szükség. Akik csak egyszer vagy rosszul időzítve permeteztek, egyrészt erősebb férgesedést, másrészt pedig az augusztusi esők után erős moníliás termésrothadást észlelhettek.

 

Körte

Legfeltűnőbb tüneteket a körtefák lombján az idén a körterozsda (hrdza hrušková) és a napperzselés (slnečný úpal) okozott. A hullámokban érkező hirtelen felmelegedés hatására néhány nappal később a levelek egy része megbarnult (6. kép), majd néhény héttel később lehulott a fákról. Véleményem szerint ez a levélbarnulás sokkal nagyobb lombveszteséget okozott az érzékeny körtefajtákon (pl. Konferencia, Diel vajkörte), mint a körterozsda, mert itt a fertőzött leveleken ugyan feltűnő naracsvörös foltok keletkeznek, de a fertőzött lomb az őszi lombhullásig a fákon marad.

6. kép
körterozsda és a napperzselés (6. kép)

Őszibarack

Az őszibarack tafrinás levélfodrosodásának (kučeravosť listov broskýň) a száraz tavaszi időjárás nem kedvezett. A szórványos tavaszi esők után viszont több helyen jelentkezett a sztigminás levéllyukacsosodás- ill. gyümölcsvarasodás (dierkovitosť listov a škvrnitosť plodov broskýň – 7. kép). E kórokozó ellen a tafrinás levélfodrosodás ellen engedélyezett szerves gombaölő szereket használhatjuk. A kezeléseket rögtön a leveleken megjelenő első tünetek észlelése után kezdjük el és kéthetes időközökben többször megismételjük.

Az idén is erős volt a keleti gyümölcsmoly által okozott gyümölcsférgesedés, amely legtöbb esetben moniliás rothadással végződött.

7. kép
sztigminás levéllyukacsosodás- ill. gyümölcsvarasodás (7. kép)

 

Kajszibarack, meggy

A kajszi- és meggyfákon a moniliás virág- és hajtáspusztulás (moníliová spála kvetov a výhonkov) is helyenként erős mértékben jelentkezett. Mivel a fertőzés a virágzás alatt jön létre, a fertőzés mértéke a hajlamos fajták virágzása alatt uralkodó időjárástól függ. Csapadékos időben tehát érdemes mindkét gyümölcsfajt a virágzás kezdetén és végén megelőző kezelésben részesíteni.

 

Szilva

A szilvamoly (obaľovač slivkový) második nemzedéke elleni kezelést sok esetben nem lehetett egészségvédelmi okokból elvégezni, mert a júliusi felmelegedés után a gyümölcs korábban kezdett érni és nem lehetett volna betartani a készítmények előírt várakozási idejét.

Az előző évekhez viszonyítva a szilvaféléken előforduló levéltetvek (vošky) az idén kissebb mértékben jelentkeztek, de a fiatal hajtásvégeken így is feltűnő levélsodródást okoztak. Kártételüket fokozza az a tény is, hogy a jól ismert szilvahimlőt (šarka – 8. kép) is terjesztik. Ezért nem szabad elmulasztani a szilvafák tavaszi lemosó permetezését az áttelelő kártevők ellen, amellyel a levéltetveket tojás- vagy lárvaalakban pusztítjuk el.

8. kép
szilvahimlő (8. kép)

 

Dió

A száraz és meleg tavaszi időjárás késleltette a kórokozók megjelenését. A dió gnomóniás levél- és termésfoltossága (antraknóza orecha) nem okozott nagyobb károkat, és a baktériumos termésfoltosság (baktériová škvrnitosť plodov orecha – 9. kép) is a szokásosnál később jelentkezett a betegségre hajlamos fákon. Mindkét kórokozó ellen a réztartalmú készítmények (pl. Kuprikol) hatásosak. A megelőző kezelések csapadékos időjárás esetében már kora tavasztól esedékesek.

9. kép
baktériumos termésfoltosság (9. kép)

Szőlő

A szőlő gombabetegségei közül az idén a lisztharmat (múčnatka viniča) már közvetlenül a virágzás után jelentkezett a bogyókezdeményeken. A később beállt júliusi forróság megállította a kórokozó további terjedését a fürtökön és csak az augusztusi kiadós esők után folytatódott további terjedése, de nem a bogyókon, hanem a leveleken és a hajtásokon, amelyeken sötétbarna foltok keletkeztek.

Legnagyobb károkat az idén az erős napsütés és a magas hőmérséklet okozott főleg a vékonyabb héjú csemegeszőlő fajták bogyóin (10. kép) és néhány érzékeny fajta lombján.

10. kép
10. kép

 

kép és szöveg: Matlák György

[social][account icon=”facebook” ]https://www.facebook.com/jogazda.magazin[/account][/social]

About jogazda.com

Cikkajánló

A zöldségfélék házi magfogása

A zöldségfélék vetőmagjainak termesztése nagy szakismeretet és hozzáértést igényel,ezért ezt általában kifejezetten erre a célra …