A gyöngyvirág

A gyöngyvirág egyszerű, de csodálatos növény. Kertünkbe telepítve gyökértörzsével gyorsan terjed, rövid idő elteltével benövi a rendelkezésére álló területet. De ha nem vagyunk elég óvatosak, ez a kedves májusi növény halálos is lehet

 A gyöngyvirág jellemzése

Latin neve Convallaria majalis, nemzetségének ez az egyetlen faja. A nemzetséget jelenleg a spárgafélék családjába sorolják, korábban a liliomfélék családjába tartozott. Hazája gyakorlatilag az egész Európa. Megél az őskőzeten, a mésztartalmú talajokon, ha azok üdék, nyirkosak, és nem túlságosan kiszáradók. Az árnyékot jól tűri, ezért a nyirkosabb talajú erdőkben nagy területeket borít. Legkedveltebb illatos virágaink egyike. Májusban nagy mennyiségben szedik és árusítják. A kertészetek a téli időszakban hajtatják, virágoztatják.

A gyöngyvirág a földben kúszó, elágazó szárú, rizómás évelő növény. A földalatti hajtáscsúcsokon 1-2 hosszúnyelű tőlevél fejlődik. Levelei szélesek, lándzsa alakúak, fényesek. Bókoló virágai harang alakúak, nagyon kellemes illatúak, tőkocsányon fürtvirágzatban áprilisban-májusban nyílnak. Termése élénk piros színű, erősen mérgező bogyó. Kertekbe a gyöngyvirágot fák alá, nem túl sötét helyekre ültessük. Rövid idő alatt talajtakaró válik belőle.

A gyöngyvirág termesztése

A gyöngyvirág szaporítását szeptember végén, október elején végezzük tőosztással. Saját telepítésre a vadon élő populációkból is kivehetünk néhányat. A szétosztott hajtáscsúcs részeken kb. 10 cm hosszan a gyökereket és a világos, vékony földalatti szárat is hagyjuk meg. Az így elkészített dugványokat 20–25 cm sortávolságra és 7-8 cm tőtávolságra ültessük el, 5-6 cm mélyen. Legegyszerűbb, ha ilyen mélyen árkot húzunk, és a rizómákat ebbe rakjuk, majd földdel betakarjuk és alaposan beöntözzük.

Telepítéskor válasszuk szét a vastag, tompa kúp alakú rizómákat a vékony, hosszan hegyes csúcsrügyű rizómáktól. Az előbbieket használhatjuk hajtatásra, az utóbbiakat pedig telepítésre. Az utóbbiakból 2-3 év alatt fejlődik már hajtatásra is alkalmas virágzóképes rügy. Az új telepítést és a régebbieket is ősszel vékony réteg – kb. 3 cm – félérett trágyával vagy tápanyaggal dúsított tőzeggel érdemes betakarni. A takarásnak két funkciója van. Az egyik a téli védelem, a másik a tavaszi talajba való bedolgozáskor a tápanyagtartalom növelése. A gyöngyvirágot nem szükséges 3-4 évenként átültetni, de az évente esedékes fejtrágyázást virághozam növelésével hálálja meg.

A gyöngyvirág hajtatása

Évente a beültetett terület harmadából – egymást követő sorrendben – szedjük csak fel október második felében az ekkora már jól beérett rügyű rizómákat. A hajtatásra még nem alkalmas rizómákat a jól előkészített, érett trágyafölddel vagy komposzttal megjavított talajba ültessük vissza.

A hajtatást a lakásban is könnyen elvégezhetjük. A kiválogatott vastag tompa csúcsú rügyeket legjobb, ha kb. 15 cm magas szélű ládába beültetjük, úgy, hogy a bojtos, hosszú gyökérzete az ültetőanyagba kerüljön, de a rügy kiálljon belőle. Az ültetőanyag lehet kerti föld, folyami homok, tőzeg. Hajtatáskor elegendő a 2-3 cm sor- és tőtávolság. A rizómákat közvetlenül cserepekbe is ültethetjük.

A gyöngyvirágrügyek nyugalmi állapota kb. január végéig tart, ezért korai hajtatásra ezt az időszakot le kell rövidíteni fagyasztással, és a november-januári időszakban még sötétítéssel is. Legegyszerűbb, ha a szabadban hagyjuk, míg reggel 5-6 C° hideg éri több napon keresztül. Ezután hűvös helyre visszük, és egy-két nap múlva (vagy akár később bármikor) megkezdhetjük a hajtatást. A korai novemberi-decemberi hajtatásból csak virágot kapunk, mert a levelek nyugalmi állapota tovább tart. Párás levegő is szükséges a korai hajtatáshoz. A láda fölé 25–30 cm magasan lécekből készítsünk ún. páraszekrényt. Ezt kívülről vonjuk be nem áttetsző, sötét papírral. Hajtatást a lakásokban a rendszeresen fűtött helységekben végezzük, mert csak így lesz a munkánk sikeres. A hajtatás kezdetétől kb. 3-4 hét múlva lesznek virágzó növényeink. A sötétítés addig szükséges, míg a virágszár ki nem fejlődik. Ez kb. 10 napig tart, utána a szoba világos helyén tartsuk, majd a nyílni kezdő virágokat fokozatosan szoktassuk a szoba levegőjéhez. Amikor a fürtökön a virágok egy része már kinyílott, akkor ültessük cserepekbe, 5-6 darabot egy cserépbe. Az ültetést virágzás közben is jól tűrik. A talajt az egész időszak alatt tartsuk nedvesen, ne hagyjuk kiszáradni. Későbbi hajtatásnál (januártól) már a levelek is kifejlődnek. Az elvirított növények tövei már nem nevelhetők tovább.

A gyöngyvirág kertészeti fajtái

Rosea – virága rózsaszín, hajtatáskor fehér marad

Albomarginata – levelei fehér szélűek

Albostriata – levelei fehér csíkosak

Aureovariegata – levelei sárga csíkosak

Flore Pleno – teltvirágú, magasabb növekedésű

Jó tudni

Az egész növény kb. harmincnyolc szívre ható glikozidot tartalmaz (pl. konvallamarin, konvallatoxin) a hivatalos orvoslás a gyűszűvirág (digitalis) pótszereként alkalmazza a szívizom gyengesége ellen. Vigyázzunk, mert ezek nagy mennyiségben fogyasztva akár halált is okozhatnak. Az első szakaszban hányás, hasmenés, erős hasi fájdalom, kábultság jelentkezhet, valamint a pulzus erőteljes lassulása. A második szakaszban általában az érverés hirtelen meggyorsul, a vérnyomás lecsökken, és a szív leállhat. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, azonnal forduljunk orvoshoz, és a hányást ne próbáljuk csillapítani!

Gyöngyvirágmérgezést a növény minden része, még a csokrot tartalmazó vázában található víz is okozhat. Főleg a gyerekekre és a kisebb háziállatokra figyeljünk, ha gyöngyvirág van a közelünkben. Furcsamód bogyóterméseit a madarak lecsipkedve többnyire emésztetlenül ki is ürítik, ahol az kikell és kivirágzik.

A gyöngyvirág és a medvehagyma

A medvehagyma leveleit akkor gyűjtjük, amikor az még nem virágzik, de ilyenkor a gyöngyvirág sem virágzik, vagyis könnyen megtörténhet, hogy leveleit összekeverjük, mivel azok hasonlítanak egymásra, aminek beláthatatlan következménye lehet. A legfontosabb különbség az, hogy a gyöngyvirág egy szárból több levelet is növeszt, a medvehagyma levelei pedig mindig önálló száron, egyedül nőnek. Különbség még az is, hogy a gyöngyviráglevélnek nincs hagymaillata.

Kép és szöveg: Farsang István